Kelemen-havasok

A Kelemen-havasok a Keleti Kárpátok nyugati vonulatának a középső részén fekszik, a legnagyobb kiterjedésű vulkanikus eredetű hegység Romániában. Területe kb. 2000 km2, nyugat-kelet irányban 55 km, míg észak-dél irányban 30 km széles. A Keleti Kárpátokban a Radnai havasok után a második legmagasabb hegység, legmagasabb csúcsa a Kis-Pietrosz -Pietros (2100 m). Északon a Dornai medence (Depresiunea Vatra Dornei) valamint a Borgói havasok (Munţii Bârgãului) határolják. Keleten a Bélbori (Bilbor) és a Borszéki (Borsec) medencék választják el a Besztercei- (Bistriţei) és a Gyergyói- (Giurgeu) havasoktól. Délen a leghatározottabb a válaszvonal: a Maros völgye, mely a Görgényi-havasoktól különíti el, míg nyugaton a hegy lábai az Erdélyi-medencéig ereszkednek be.

A Kelemen-havasok

Dél felől a Maros völgyében kanyargó 15-ös számú országút (DN 15) valamint a 400-as fő vasútvonal visz a Kelemen havasok lábaihoz. Innen számos fakitermelő úton és túraösvényen lehet a magasabb régiókba jutni. A jelentősebb patakok Bisztra (Bistra), Galonya (Găloaia), Ratosnya (Răstoliţa), Ilva (Ilva), Zebrák (Zebrac) völgyében gépkocsival elég mélyen be lehet hatolni a hegység belsejébe (5-18 km). A vasútvonaltól való távolsága és a rossz minőségű autóutak miatt keleti oldalról körülményesebb a megközelítése. Maroshévízről (Topliţa)  Borszék (Borsec) irányába haladva a DN 15-ösön letérünk balra a Lomás (Lomaş) völgyében kanyargó 174A megyei útra (DJ 174A), mely felvezet a főgerincen elhelyezkedő Rekettyés (Răchitiş – 2021 m) csúcsra, ahol meteorológiai állomás található. Az előbb említett elágazást elhagyva Borszék irányába, ugyancsak balra indul a Bélbori (Bilbor) medencébe vezető műút a Szék (Sec) pataka mentén, amelyről megközelíthetők a Kelemen-Cserbükk (Călimanul Cerbului – 2013 m), valamint a Kelemenforrás (Căliman Izvor – 2032 m) csúcsok.

A Kelemen-havasok

Észak felől az E 576-os nemzetközi út köti össze Besztercét (Bistriţa) Dorna Vátrával (Vatra Dornei), áthalad rajta az 502-es fő vasútvonal is. Az utóbbitól dél felé található egy műút, amely Gura Haitii településre vezet, ahonnan a legkönnyebb megközelíteni a Tizenkét Apostol (Doisprezece Apostoli) gyönyörű sziklaalakzatait, és a nagykráter peremén továbbhaladva eljutni a főgerincre. Folytatjuk utunkat a műúton, amely felvezet egészen a Román Negoj-i (Negoiu Romănesc) kénbányáig (jelenleg a kitermelés szünetel). Besztercétől 20 km-re található Borgóprund (Prundu Bârgăului), ahonnan délkeletre tér le a Kolibica (Colibiţa) gyűjtőtóhoz haladó autóút, innen számos túraösvény visz fel a hegységbe. Nyugatról a Szászrégent (Reghin) Besztercével összekötő 15A jelzésű országút kerüli meg a Kelemen-havasokat. Besztercéről indul délkeleti irányba Felsőbudak (Budacu de Sus) településre egy út, ahonnan gerincút vezet a hegység magasabb régióiba.

A Kelemen-havasok

MarosHargita, Szucsáva és Beszterce megyék határain elterülő Kelemen-havasok Erdély legfiatalabb hegységei közé tartozik. Vulkanikus eredetét az andezit, dacit, bazalt, valamint a vulkáni törmelék (piroklasztitok) jelenléte mellett a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják. Az újharmad időszakában lejátszódott vulkáni kitörések hatalmas mennyiségű magmaszármazékot juttattak a felszínre. A 10-15 millió évvel ezelőtti folyamatok eredményeképpen létrejött vulkáni kúpokat, krátereket, platókat kikezdték a külső erők. A Kelemen magasan fekvő térségeire még a Pleisztocén idején fellépő eljegesedési időszakok is rányomták bélyegüket, melyek eredményeképpen a főgerincből mély, függőleges falú völgyek szakadnak le.

A Kelemen-havasok

A Kelemen-havasok domborzatát a 400-600 méteres mélységű völgyek fölött húzódó Kelemen vulkáni plató (1300-1600 m-es magasságban), valamint a kúpszerű csúcsokkal szabdalt gerinc (1600-2100 m) jellemzi. A hegységben több vulkáni kráter található, melyek mindegyike magán viseli a természeti erők átalakító hatását. A kráterek közül a legmagasabb a kb. 10 km átmérőjű északkeleti Kelemen kráter, amelyet a Fekete-Sáros (Neagra Šarului) pataka vágott át északkeleti irányból. A kráter peremét a következő hegycsúcsok övezik: Kelemen Cserbükk (2013 m), Kelemenforrás-csúcs (2032 m), Vajda-csúcs (1825 m), Csont-hegy (1900 m), Rekettyés (2021 m), Kisköves (1993 m), Román-Negoj (1889 m), Magyar-Negoj (2081 m), Pietrosz (2100 m), Majoros-csúcs (1885 m), Tamás-csúcs (1862 m). Nagy kiterjedésű még az északi kráter, amelyet a Dorna vize vágott át északi irányból, és a nyugati kráter, amelyet a Beszerce vize szel ketté nyugat felől. A főgerinc nyugat felé a következő csúcsokkal folytatódik: Gruja (1882 m), Dundec (1923 m), Papláb (1837 m), Sztrunior (1885 m), Sztracsior (1963 m), Kis-Besztercés (1990 m), Zurzugó (1907 m) és a Cigányka (1397 m).

A Kelemen-havasok

Mindezek mellett még számos érdekes földtani képződmény teszi vonzóvá a Kelemen havasokat. Ilyen például az 1381m-es magasságú Isten-széke andezit „kőorgonája”, amely keleti és nyugati irányban meredek falként magasodik a Galonya- illetve a Bisztra völgye fölé, ahonnan tiszta időben csodálatos kilátás nyílik a főgerincre, és a Görgényi-havasokra. Külön említést érdemel a hegység északi gerincén található Tizenkét Apostol nevű sziklacsoport (1760 m-es magasságban), melynek a kialakulásában a szelektív erózió játszott fontos szerepet. Ami a hegyoldalakat illeti, az északi lejtők meredekebbek, és magukon viselik a negyedkori eljegesedések nyomait. Kelet, dél és nyugat felé a gerinc kiterjedt vulkáni platóban folytatódik mély völgyekkel szabdalva.

Fedezd fel Erdélyt térképen:

Hatalmas sebként éktelenkedik a hegyháton a Román-Negoj térségében létesített külszíni fejtésű kénbánya. A hegycsúcsnak sárgás-vöröses színe van, és teljesen le van gyalulva. De nemcsak a felszínt tették tönkre, hanem elpusztították a ritkaságszámba menő barlangrendszert, melyben vasoxid sztalagmitok, egyedi képződmények, és egy, a Csokoládépalota nevet viselő kéncseppkövekben gazdag terem volt. A Kelemen- és Görgényi-havasokat egy vulkanikus eredetű üledékes réteg övezi, amelynek kialakulása 5-5,3 millió évvel ezelőtt kezdődött el az alsó Pliocén idején. E réteg litológiai komplexitása változatos típusú barlangok kialakulásának adott lehetőséget: málós barlangok, rönklenyomat barlangok, stb. (kb. 150 barlang). Kivételes helyet foglalnak el e „ranglistában” a rönklenyomat barlangok, amelyek kialakulásuk szempontjából egyediek Európában. A fent említett üledékes réteg kialakulása során – szubvulkanikus körülmények között – a vulkanikus kőzetekből származó anyagok (különböző granulációjú homok, kavics, vulkanikus hamu, stb.) szedimentációjával egyidőben ezekbe figyelemreméltó méretű fák törzsei is beágyazódtak, így a néhol 200 méter vastagságot is elérő réteg alkotóelemeivé váltak. Egy hosszú és rendkívül bonyolult eróziós-korróziós folyamat eredményeként ezek a fatörzsek elkorhadtak, elmálltak, hátrahagyván üreges lenyomataikat, illetve rönklenyomat barlangokat, amelyek hossza eléri a 23 métert is. Ezek közül a legszebbek és legérdekesebbek a Maros völgyében Andronyásza és Nyágra között találhatóak. A természeti kincsek közül megemlítjük a hatalmas erdőségeket, a vízfolyásokat, melyeket energiatermelésre, vízgazdálkodásra használnak fel.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Ebben a térségben két gyűjtőtó található: a Beszterce melletti Kolibica (Colibiţa), valamint az északkeleti kráterben levő Féti (Fetii) tó. A Ratosnya völgyében is épül egy víztározó, mellyel a marosvölgyi települések víz- és energia ellátását tervezték megoldani. A munkálatok lassúságát véve alapul még jó ideig csak a környezetkárosító hatása „valósul” meg. A legintenzívebben kihasznált erőforrások a legelők, erdőségek, a gazdasági felhasználás szempontjából komoly értéket képviselnek az andezit (építészet), illetve az ásványvizek (pl. Stânceni ásványvíz).

A Kelemen-havasok közelében ajánljuk még: 
Beszterce,Kolibica-tó,Görgényi-havasok,Hagymás-hegység,Borszék,Kemény-kastély (Marosvécs)

A Kelemen-havasok térképen

You may also like...