„…déli és keleti Kárpátaink e legszebb sziklahavasa, melynek 6150 lábig felmagasuló jegeczkristályszerű sziklaszálai, valójában tüneményszerűen szépek és megragadók, ugy hogy a legmerészebb várakozást is messze túlszárnyalják; óriási csompói most mint roppant orgonasípok, majd mint özönelőtti állatok ijedelmes kövületei merednek ég felé, oly roppant változékonyságban, hogy a szem káprázik megpillantásuknál, s oly megszámlálhatlan mennyiségben, hogy azokat számba venni, azokat osztályozni képtelen a korlátolt emberi elme. Lesz majd alkalmunk ezen a távolból is oly megdöbbentőleg nagyszerű havast közelebbről is vizsgálni, most csak általános jellegzésére azt hozom fel, hogy ha van hazánknak havasa, a mely a világhirű Detonátával párhuzamba állitható: az bizonynyal a Csukás, mely alakszépsége mellette bizton megállhat; de a mely nagyszerűség és magasság tekintetében amazt sokkal felülmulja.” – Orbán Balázs
A Csukás-hegység (románul Munții Ciucaș) a Kárpátkanyar egyik legmagasabb hegysége Romániában, Erdély délkeleti szélén, Brassó és Prahova megye határán. Legmagasabb pontja a Csukás-hegy (1954 m). Szomszédos hegységek északon a Bodzafordulói-hegyek, keleten a Bodzai-havasok (Szilon-havas), délen az Előkárpátok, délnyugaton a Grohotisz- és a Baj-hegység, nyugaton a Nagykőhavas. A Csukás déli lábánál található a Cheia üdülőtelep. A Csukást elég nagy, 500-1000 méteres relatív magasságok jellemzik, ezért első látásra sokkal magasabbnak tűnik, főleg télen, mikor a hegycsúcsokat hó fedi. A hegység két részre osztható. A nyugati és a keleti rész minden szempontból hasonlít egymáshoz. A nyugati rész, ahol a hegység legmagasabb pontja is található, valamivel magasabb a keletinél.
Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:
Erdély applikáció
Magasabb régióiban tornyok, sziklatűk, oszlopok, kőgombák és sfinxek egyedülálló egyvelege hívja fel magára a figyelmet. Ezen alakzatok kapcsán a helyi legendák kővé dermedt emberekről és arcokról, madarakról, különféle állatokról mesélnek. Éles gerincek és mély, sziklás völgyek határolják a hegységet, a megközelíthetetlenség benyomását keltve a felületes szemlélőben. Mivel a konglomerátumok jó vízáteresztő képességgel bírnak, a hegység felső övezetében egyáltalán nem léteznek források vagy állandó vízfolyások. A kőzeteken átszivárgó, csapadékból származó víz bővizű források formájában az 1200-1350 m körüli magasságban jelenik meg.
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
A Csukás éghajlata főleg középhegységi jellegű, a csúcsokon magashegyi. A hasonló magasságú hegyekhez képest valamivel melegebb, amelyet a szubalpin növényzet kis kiterjedése is bizonyít. A hegyeken az évi átlaghőmérséklet 1-2 °C, a legalacsonyabb januárban -8–-9 °C, a legmagasabb júliusban 10-12 °C. Az év első napja, amikor az átlaghőmérséklet eléri a 0 °C-ot, április 1. körül van. Az évi átlagos csapadékmennyiség 1200 mm a hegyek lábainál és 1300–1350 mm a csúcsokon. A csapadékos napok száma egy évben 160-180 nap, főleg a május-július időszakban. Nagyobb felhőszakadások idején a csapadék mennyisége elérheti az 50–100 mm-t. A legkevesebb csapadék nyár végén és ősz elején hull. A hó októbertől május közepéig tart. Januárban és februárban a hegyeken gyakoriak a hóviharok, amelyeket nagy hőmérséklet-csökkenés követ.
A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:
Túrázás szempontjából a legajánlottabb periódus augusztus közepétől szeptember végéig,október közepéig tart. Az évi 1300 mm körüli csapadékmennyiség nagy része hó formájában hull le. Számottevő hóréteg már október második felében kialakulhat és rendszerint május közepéig-végéig tart. Mivel a hegység szigetszerűen emelkedik ki a környező alacsonyabb vonulatok gyűrűjéből, jellemzőek a heves hóviharok. A hegységhez kötődő épített örökség a a Prázsmári erődtemplom és Brassó óvárosa, de óhatatlanul látni fogod az erdélyi emberek életének körülményeit is.
