Léta vára

Léta vára

Magyarléta Erdélyben, Kolozs megyében, Kolozsvártól 31 km-re fekszik. A vár a falutól 2,5 km-re délnyugatra található, Kalotaszeg legdélebbi vára. A „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda tisztsége alatt állt, aki saját embereivel innen intézte a megye területének ügyeit. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik.

Léta vára

A létai vár a kisméretű várak közé tartozott. Szabálytalan négyszög alakú volt, és belső (felső) és külső (alsó) várból állt. A vár nyugati oldalán a legmeredekebb a szikla, amelyre a vár épült, és csak a keleti oldal felől volt megközelíthető. A bejárat is ezen az oldalon volt. A belső vár és annak „öregtornya” a létai vár legrégibb részei, és napjainkban is ezek a legépebben megmaradt részek. A 7,3 x 6 méteres külső falú, 2 méter falvastagságú öregtorony szintjeit gerendasoros mennyezetekkel választották el. Napjainkra már csak az É-i fala emelkedik két emelet magasságáig, de valószínűleg ennél magasabb lehetett.

Léta vára

A külső vár megmaradt része egy hatszögű erődtorony és a kelet felé nyúló falrész. A külső vár megépítése tűzfegyverek elterjedésének időpontjára, a 16. századra tehető. Régészeti ásatások során felszínre kerültek Szent László király arcmásával díszített cserépedény-maradványok, napkoronggal díszített kályhacsempék, 10–11. századi nyílhegyek, kőszerszám darabok, ezüstgyűrűk stb. Ezek bizonyítják, hogy Léta várának létezése jóval korábbra tehető, mint az első okleveles említése.

Léta vára

Tulajdonosai az Árpád-házi uralkodók férfiágon való kihalása után Kán nembeli László, Anjou Károly király, és Herepei Márk voltak. A 16. században három részre szakadt az ország. Akkoriban Léta várát a dúsgazdag Balassa főnemesi család uralta, akik gyakran fordítottak köpenyegükön, aszerint, hogy éppen melyik uralkodótól reméltek nagyobb birtokadományt, ezért Báthory István vezetésével erdélyi csapatok vonultak fel ostromára. A helyőrség nem sokáig állta a golyózáport, elvonultak. Azonban várbeliek a pincékben puskaport rejtettek el, amit a bevonuló győztesek nyakára robbantva, irtózatos pusztítást műveltek.

Léta vára

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Az iszonyatos erejű pusztítás utáni helyreállítás során egy nagyobb területű alsóvárral bővítették Léta erősségét. Az É – D-i irányban elnyúló sziklacsúcs D-végén került kialakításra a legerősebb védőmű, egy sokszögű ágyúbástya, melynek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a falak ellen támadó ellenséget. Az egyemeletes védőmű alatt egy pincét is létrehoztak, mely napjainkra teljesen beomlott. Az alsóvár bejáratát egy téglaalap alakú kaputornyon keresztül lehetett megközelíteni, melynek ajtónyílása 2 méter magasságban volt a talajszint felett, így feltételezhetően egy fahíd állhatott előtte.

Léta vára

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

Az alsóvárban egyéb épületnek nem maradt látható nyoma, pedig itt kellett, hogy álljon a lóistálló és más gazdasági épületek, raktárak. A felújítási munkálatokat Ghéczy János kormányzónak köszönheti, róla nevezi a néphagyományt napjainkban is Géczi-várnak. Az erősség további sorsáról nem maradt fenn adat. A jelenleg is romokban heverő vár lerombolásának történetét nem ismerjük. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári béke után (1711) robbantják fel az ország sok más erősségéhez hasonlóan. A mai napig közkedvelt kirándulóhely.

Léta vára

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük