Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

A múzeum alapjául Haszmann Pál pedagógus és felesége, Haszmann Pálné Cseh Ida gyűjteménye szolgált. Az intézmény tényleges megnyitásának több évtizedes előzményei vannak. Legfontosabb maga a gyűjtés. A múzeumalapító Haszmann Pál tanítói-tanári állomáshelyei hagyományokban, tárgyi emlékekben gazdag felsőháromszéki falvak voltak, és azoknak székely közösségei szívesen bocsátották rendelkezésére az évszázados okmányokat, feljegyzésre méltó szellemi hagyatékot és értékes tárgyi, néprajzi anyagot.

Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

Gyűjteménye egyaránt felölelt őskori leleteket, numizmatikai anyagot, hagyományos mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, népi bútorokat, szőtteseket, hímzéseket, népi és díszkerámiát, üvegholmit, ásvány- és kőzetgyűjteményt, okmányokat, könyveket, régi fényképeket, gyászjelentőket, bélyegeket, a gazdálkodás tárgyi emlékanyagát stb. Tudományos igényességgel dolgozta fel a folytonosan szaporodó anyagot. Szakkönyvtára azokban az években ritkaságszámba ment. Levelezett velük és Csernátonba invitálta a kor jelentős néprajzkutatóit, történészeit, régészeit, művészeit, múzeumos szakembereket és mindazokat, akiktől tanulhatott e téren. Mindig arra vágyott, hogy ezt a nagy „kincset” mindenki számára hozzáférhetővé tehesse.

Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

1973 február 25-én, a Damokos Gyula udvarházban és annak közel kéthektáros telkén – a Székely Nemzeti Múzeum egyik külső részlegeként – megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt az 1999-től alapítója nevét viselő múzeum. Ma a gyűjteményt három fia, Pál, József, Lajos és családtagjaik gondozzák. Több mint 8000 tárgyból álló magángyűjteményüket azzal a kikötéssel ajánlották fel a megyei múzeum vezetőinek, hogy ezt semmilyen körülmények között ne lehessen Csernátonból elvinni és más gyűjteménybe beolvasztani. Fontos záradék a fentiek mellett az a kitétel és elvárás, hogy a múzeum anyagának gondozói elsősorban a család tagjaiból és annak leszármazottjaiból kerüljenek ki.

Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

A múzeumba érkezők öt nagy gyűjteménycsoportot láthatnak. A közel kéthektáros kert adta lehetőségeket kihasználva, már az alapítás első évétől kezdődően felépült egy kisebb skanzen, székelykapukkal, székely házakkal, a régióra jellemző temetővel, a méhészet tárgyi kultúrájával. A Haszmann Pál Múzeum kertjébe áttelepített székely házak, székely kapuk, vízimalom, a székely népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget. A székely házakat fából, sátortetővel építették, zsindellyel födték. Ezek többosztatú, ereszes és tornácos székely háztípusok. A házak korabeli bútorzattal, berendezéssel, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel a régi falusi élet hangulatát idézik, akárcsak az eredeti formájukban felállított, restaurált régi háromszéki székely kapuk.

Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

Emellett Erdély-szerte egyedülálló mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjteményt, „kályhakiállítást”, technikatörténeti kiállítást és a Damokos-kúria hat termében berendezett alapkiállítást – viselet, festett bútor, kályhacsempék, jeles nagyjainknak emléket állító „pantheont” – tekinthet meg a látogató. A szabadtéri rész egyik látványossága a mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amelynek megalapozása az államosítást követően kezdődött. Nemcsak kályhákat, de dísztárgyakat, a hitélettel, temetőkultúrával kapcsolatos művészi „öntvénycsodákat” és használati tárgyakat is magába foglal. A gyűjtemény legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, többségük a 19. századból, a magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból kerültek ki.

Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

A múzeum értékes gyűjteménye a technikatörténeti tárgyakat felvonultató „rádiós” kiállítás is. Legkorábbi készülékek közé tartoznak a kristálydetektoros fülhallgatós rádiók. A vevőkészülékek sokasága mellett a hangrögzítő, hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet kaptak az 1920-as, 1930-as évektől kezdődően egészen napjainkig. A gyűjteménynek több mint nyolcvan százalékát sikerült ismét működőképessé tenni, azokat meg is szólaltatják a látogatók gyönyörűségére.

Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

A gyűjtemény nagyon fontos és tanulságos részét képezi a község és vidék művelődéstörténeti, illetve nevezetes személyeinek életét, munkásságát bemutató alapkiállítás. A múzeum udvarán Csernáton nagy szülöttjeinek, Bod Péternek és Végh Antalnak a mellszobrai állnak. Az eltelt több mint harminc év alatt ezrek látogatták és látogatják nagy érdeklődéssel, elismeréssel az azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartott intézményt.

Haszmann Pál Múzeum (Csernáton)

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük