Medgyes

Medgyes Erdélyben, Szeben megyében, Nagyszebentől 56 km-re északkeletre, a Nagy-Küküllő két partján fekszik. A szászok előtt a Medgyes-nembeli székelyek lakták, innen származik a Medgyes név is. 1075-ben Szent László király telepítette  a székelyeket a Nagy-Küküllő mentére, így Medgyesre is.  1267-ben már szászok lakták. 1283-ban dékanátus székhelye volt. Mint vásáros helyről elsőként 1317-ben emlékeztek meg róla. A 16. századig főként oppidumként említették, és 1552-ig Nagyselykkel és Berethalommal versengett. Az 1318-tól adatolható Medgyesszék székhelye volt, plébániai iskolája a 14. századtól működött.

Medgyes

1424-ben két vásár tartására kapott szabadalmat. 1438-ban Mezid bég betörő török csapatai dúlták fel.  Mátyás király 1477-ben 32 zsoldos tartására adott engedélyt a városnak, majd 1490 és 1532 között felépült a városfal, amely a 18. századig a város területi fejlődésének is határt szabott. Ezzel párhuzamosan, 1495-től egyre többször említették civitasként, 1507-től pedig július 13-án éves vásárt is tartott.

Medgyes

A város történetében meghatározó jelentőségű volt az 1552-es év. Ekkor I. Ferdinándtól szabad királyi városi kiváltságot kapott, egyben a Kétszék néven egyesített Medgyes- és Nagyselykszék székhelye lett. Lezárult tehát a környékbeli mezővárosokkal vívott gazdasági és presztízsharca, és egyértelműen a Küküllő vidéki, szászok lakta területek, egyben a Küküllő menti borvidék központjává vált. A 16–17. században többször volt erdélyi országgyűlések színhelye.

Medgyes

A 18. század folyamán szász és román lakossággal lassan létrejöttek a várfalakon kívüli városrészek. A várostól délre 1804–5-ben épült fel kaszárnyája, de már korábban jelentős katonai helyőrség állomásozott benne. 1786-ban, az ún. „koncivilitási rendelet” értelmében a magyarok és a románok is engedélyt kaptak arra, hogy letelepedjenek a belvárosban, ekkor 4586-an lakták. 1844-ben a német lett az oktatás nyelve és beindult a jogi képzés az evangélikus gimnáziumban.

Medgyes

1876-ban a Királyföld megszüntetésével létrehozott Nagy-Küküllő vármegyéhez csatolták. 1872-ben, a Kiskapus és Segesvár közötti szakasz megépülésével kapcsolódott be a vasúti közlekedésbe. 1862-ben, majd 1885-ben jött létre magyar kaszinója.  Gazdasága a 19. század végéig főként a kézművesiparra, a kereskedelemre és a szőlőművelésre épült. 1890-től több szász mészáros hozott létre kisebb szalámi- és felvágottgyártó üzemet. Medgyesen gyártották a Romániába a Vöröstoronyi-szoroson át jutó ismert termékek többségét.

Medgyes

Az első világháború után a földgáz mint helyi energiaforrás ipari fellendüléshez vezetett. 1923-ban ide helyezték át az 1915-ben Budapesten alakult Magyar Földgáz Rt. központját, melynek irodaháza 1925-ben, a vasútállomás mellett épült föl.  1912-ben alapította Ambrosi és Czell a borüzemét, 1918-tól működött a Rosenauer-féle csavargyár, 1921-től Peter Westen zománcozottedény-gyára, 1922-ben a Román Kartonszövetipar és Josef Klinger műselyemgyára. 1936-tól a Schembra/Ideal kerékpár- és gyermekkocsigyár. Minden jelentősebb ipari üzeme szászok vagy magyarok tulajdonában volt, de a munkások többségét már 1913-ban is románok alkották.

Medgyes

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

1944-ben a szászok elveszítették politikai jogaikat, nagy részüket a Szovjetunióba hurcolták kényszermunkára, majd az 1960-as–90-es években döntő többségük Németországba vándorolt ki (a román kommunista kormány komoly fejpénz és vagyonuk hátrahagyása fejében engedte meg). A városban új lakótelepek és kertes családi házas negyedek épültek. 1948-ra, hosszú tervezés után végre megépült a várost Bukaresttel összekötő földgázvezeték. 1968-ban emelték municípium rangjára.

Medgyes

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

Látnivalók:
A két falgyűrűvel, négy védő és egy kaputoronnyal védett váron belül találjuk a régi városházát, az iskolát, a paplakot és a várudvar közepén a Szent Margitnak szentelt XV. századi templomot, lélegzetelállítóan szép szárnyasoltárral.
Itt található még a XV. századi alapítású Ferenc-rendi templom, mely egy barokk és rokokó stílusban bebútorozott csarnoktemplom. A mellette lévő kolostorépületben található a városi történelmi, néprajzi és természetrajzi múzeum. A város erődítmény-rendszeréből falmaradványok és két kaputorony: a Forkesch utcai kapu és a Kő-utcai kapu maradt meg.

Fedezd fel velünk filmjeinkben Erdély csodálatos tájait!

 

Check Also

Kerc, Cisztercita apátság

A kerci monostort 1202-ben Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön,  az Olt folyó partján, Szeben …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük