Székelyföld – kirándulás tippek – 20 érv miért nyaralj Székelyföldön!

Székelyföld bővelkedik olyan programokban és látnivalókban, ami miatt ide tervezhetjük a szabadságunkat, hiszen az itt élő magyarok szívesen látnak nem csak nyáron, hanem az év minden időszakában is. Most 20+1 olyan ötletet, tippet adunk a kirándulni, a pihenni vágyóknak, amiért valóban érdemes átlépni a határt Erdély felé és elutazni a Székelyekhez, akik kultúrája, gasztronómiája, vendégszeretete fölülmúlhatatlan. Tartsatok velünk ebben a posztban és adjátok tovább másoknak is, hogy eljöjjenek, ismerjék meg az igazi Székelyföldet, amiből a posztunkban csak ízelítőt adunk a kíváncsi turistának. Osszátok TI is tovább ezt a posztot a közösségi médiafelületeken!

 

1. Békás-szoros

Egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A bazársoron természetesen a korondi székelyek árulják portékáikat. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé. A völgyet az Oltárkő uralja. A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel.

Békás-szoros

 

2.Kiránduljunk egy esztenára

Székelyföldön, Kovászna megyében, Torja közelében látogattunk el egy esztenára. (Az esztena jelentése ideiglenes lakhely (szállás) és munkahely, a fejősjuhászattal kapcsolatos szállásgazdaság, elsősorban az a legelőterület, ahol az esztenaház áll.) Ezeket a paraszti kisüzemeket általában több tulaj állatait közös nyájakban egyesítve szervezik meg, közös esztenákat létesítenek, ahol a pásztorok legeltetik, fejik az állatokat, majd a tejből el is készítik a sajtot, ordát. Az esztenákon gyakori, hogy többféle tejelő- és nem tejelő állatfajt, a család állatállományát együtt tartják (pl. szarvasmarha, juh és kecske) tejét együtt dolgozzák fel, s a családi gazdaság nem tejelő állatait is a havasi legelőn tartják.

Esztena

 

3. Farkaslaka

Farkaslaka és Tamási Áron mint fogalom, eggyé nőtt a környékbeliek az idelátogatók tudatában. A Felső-Nyikómente legjelentősebb községe. A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely két cserfa között a templom mögött áll, az évtizedek alatt zarándokhellyé változott. Szintén a községben található Tamási egykori szülőháza is, ahol berendezett emlékszoba várja a látogatókat. A község valamikor halgazdaságáról és gyümölcstermesztéséről volt híres. Farkaslaka 1996-ban bekapcsolódott a nemzetközi faluturizmus-hálózatba, a helységben található panzió és idegenforgalmi tájékoztató központ is.

Farkaslaka – szénégetés

 

4. Hagymás-hegység, Egyeskő

A Keleti-Kárpátok mélyén elterülő, szédítő magaslatokból és mélységekből álló Hagymás-hegység egyik kiálló sziklatömbje az Egyes-kő, Hargita megye keleti részén. Délnyugati oldalában, 1504 m-en található az Egyeskő menedékház, amelyet 1932-ben építettek. Az Egyeskő csúcsára nem egyszerű a feljutás. Csak az vállalkozzon rá, aki elbírja a saját testsúlyát! Ugyanis acélsodronyokba kapaszkodva lehet feltornázni magunkat a meredek sziklafalak között, tériszonyosok kizárva! Akinek sikerül meghódítania a magaslatot, páratlan kilátás a jutalma minden irányba.

Egyeskő, Hagymás-hegység

 

5. Juhtúrós puliszka

Az igazi székelyföldi konyha kihagyhatatlan étele a juhtúrós puliszka, amit érdemes megkóstolni, hiszen nagyon egyszerű elkészíteni, emellett kiadós, laktató és finom étel. A puliszka napjainkban egyre népszerűbb, ami elsősorban a reformtáplálkozás térhódításával függ össze. Egyre több variációja létezik, melyeknek csak a képzelet és az ízlés szab határt. A legtöbben viszont ragaszkodnak az eredeti, nem túlcsicsázott változathoz, mert mindenből a legegyszerűbb a legjobb. Az alábbi videóban egy székely háziasszony osztja meg velünk, ő hogyan készíti a mindennapokban ezt az ételt, érdemes legalább egyszer elkészíteni!

Juhtúrós puliszka

 

6. Korond

Korond község a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Ide mindenkinek egyszer el kel jutnia és válogatni, vásárolni a fazekas termékekből. Gyönyörű kerámiáival a magyarság, a Székelyföld egyik jelképe. A faluhoz közeli Árcsó borvízforrás mellett a 19. században épült ki a Korondi-fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek. Kötelező megállóhely székelyföldön Korond és a fazakasok termékeiből is természetesen érdemes válogatni. Egy étteremben pedig érdemes megkóstolni az utánozhatatlan Pacalcsorbát.

Korond

 

7. Lázár kastély, Gyergyószárhegy

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély Székelyföld egyik legszebb, reneszánsz stílusú műemléke a falu központjától 200 méterre található. A kastély a Lázár család tulajdonát képezte, egyik talán leghíresebb lakója az erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor volt, aki az 1590-es években nevelkedett itt. A nagy területet elfoglaló várkastély a hegy lejtőjén, négyszög alakban épült, szögletein egy-egy négyszögű bástyával, a déli falának közepén kiugró emeletes, kapubástyának is nevezett boltíves bejárattal. Pár éve örökösödési vita miatt bezárt, de az alábbi filmünkben ti is bejárhatjátok a kastély minden szegletét!

Lázár-kastély, Gyergyószárhegy

 

8. Gyimesek

A Gyimesek völgye egyetlen végtelen utca, egyetlen pántlikaként tekeredő utcasor a három ékes fűzért alkotó település: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. S a pántlika végén ott ékeskedik múltunk történelmében élő, számunkra már csak álmainkban létező régi vámház, a történelmi Magyarország „ezeréves határa”, valamint a szemközti sziklákon a Rákóczi-vár megmaradt romjai. A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás, melynek méretét (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Különleges időutazásba repítenek vissza a településen közlekedő lovaskocsik sokasága.

Gyimesek

 

9. 1000 éves határ

Gyimesbükk határában látható az Osztrák–Magyar Monarchia egykori határának a határkövei. A Rákóczi vár fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt. A szoros szekuláris-nemzeti oldala nyilvánvalóbban és topográfiailag is megidézi a történeti Magyarországot és a trianoni veszteségeket. A helynek ugyanakkor az évenkénti rendszerességű örökségesítések és „megvalósítások” révén nemcsak mint revíziós élmény- és emlékezettér van jelentősége, hanem magában hordozza az összetartozás és az összefogás rendre aktualizált imperatívuszát is.

Gyimesbükk, 1000 éves határ

 

10. Csíkszereda

A város egyik látogatott helye központi park, mely a város legnagyobb parkja. A város területén kilenc borvízforrás található.  Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza (bár csak a nevük azonos, a sör nem Szeredában készül). A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer Székely Leány Napja találkozót. A városban található a Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum, melyet műemlékként tartanak nyilván, ez Csíkszék legjelentősebb műemléke. A látogatók közt népszerű még a Millenniumi-templom, mely Makovecz Imre tervei alapján épült.

Csíkszereda, Millenniumi templom

 

11. Gyilkos tó – Kis Cohárd

A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A terjedelmes csúcsplatójáról pazar kilátás nyílik az üdülőtelepre, a Gyilkos-tóra, valamint a környék havasaira. Ha szerencsénk van, itt fent zergékkel is találkozhatunk.

Gyilkos tó

 

12. Csíki sörgyár

“Minden vendéget, aki Székelyföldön él vagy Székelyföldön jár, ingyen körbevezetünk a Manufaktúránkban. A sör is a ház ajándéka! Ez az ajánlatunk az előző évek gyakorlatához hasonlóan, 2020-ban is érvényes, azzal a reménnyel, hogy sokaknak örömet szerzünk vele. Étkezési lehetőséget is kínálunk, a hagyományos sörhöz, székely ételkülönlegességeket ajánlunk (pl. cipóba rejtett csülök kemencében sütve torma és fokhagyma mártással). Azt szeretnénk, hogy a látogatásuk ne múló emlék maradjon, ezért lehetőségük van az ajándékboltunkban Csíki Sörrel kapcsolatos emléktárgyakat megvásárolni.”

Csíki sörgyár látogatás

 

13. Gyimesi sajt, túró és vaj

Gyimesközéplokon található az a tejfeldolgozó üzem, ahol látogatást tettünk és nagyon finom, friss termékeket kóstoltunk meg. Mivel a helyiek többsége szarvasmarhatartással is foglalkozik, és egyre nehezebb értékesíteniük a tejet, így létesítettek egy korszerű feldolgozót maguknak, ahová több, mint 100 gazda adja le a tehenei tejét napi szinten. A tejből kiváló minőségű és nagyon finom túrót, vajat, valamint többféle sajtot készítenek. Az itt előállított termékeket meg lehet vásárolni bizonyos üzletekben is, de valamivel kedvezőbb áron juthatunk hozzájuk, ha egyesen az üzemből vásároljuk meg őket.

Gyimesi sajt, túró, vaj

 

14. Szent Anna tó

Szent Anna-tó, egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás következtében keletkezett. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

Szent Anna tó

15. Kézdivásárhely

Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, mely őrzi székelységét, 20 ezer lakosának 91%-a magyar. A középkorban a Brassót Moldvával összekötő fő kereskedelmi út a városon haladt át, így a vásárok alkalmával a helybeli mesterek áruikkal eljutottak egészen Gyergyószentmiklósig. Sok árut vittek az Ojtozi szoroson át a moldvai piacokra is. A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.

Kézdivásárhely

 

16. Szováta

Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava, a gyógyfürdőzés igazi hírneve a Medve-tóhoz kapcsolódik. A Medve-tó mellett még több kisebb, hasonló adottságokkal rendelkező tó is található itt, mint például a Fekete-, a Mogyorósi-, a Zöld- és a Veres-tó. A szállodákat felújították, a tavak környezetét rendbe tették, megteremtve ezáltal a minőségi gyógyturizmus lehetőségét. A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot. A Szovátai Kilátótornyot 2016-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A toronyból szép kilátás nyílik a városra.

Szováta, medve tó

 

17. Kürtős kalács

Napjainkban már nemcsak a magyar nyelvterületen sütik a kürtőskalácsot. Elsősorban a nemzetközi munkamigrációnak, másodsorban pedig a turizmusnak köszönhetően az egész világon készítik, és nemcsak székely vagy magyar, hanem európai süteményként, gasztronómiai jelképként is számon tartják. Egyszerű és gyors elkészíthetősége, könnyű fogyaszthatósága miatt a jövőben a székely-magyar kürtőskalács további elterjedésének leszünk tanúi. A kürtőskalácsnak, akárcsak egy népdalnak, több változata van, és ezek receptjei is tág határok közt változhatnak. Az alábbi videóban kiderül hogyan készítik Farkaslakán ezt a népszerű finomságot.

Kürtőskalács

 

18. Parajdi-sóbánya

Parajd a Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakultak ki, melyek közül hármat megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. A bánya levegője tiszta és száraz, a hőmérséklete pedig egyenletes, ezáltal kiváló kezelési lehetőséget biztosít a légúti megbetegedésben szenvedők számára. A bányakamrában játszótereket, pihenőhelyeket, ping-pongozási, tollaslabdázási lehetőséget alakítottak ki. A bányalátogatók a felszíni bejárattól a bányavállalat autóbuszaival jutnak a sóbánya belsejébe, a látogatható csarnokba. A só kitermelése mélyebb szinteken történik.

Parajdi sóbánya

 

19. Pityókás vert kenyér

Tapasztalataink szerint a közelmúltbeli és jelenlegi kijárási korlátozás miatt nagyon népszerű lett az otthon sütött kenyér. Az interneten több százféle recept közül válogathat, aki saját maga szeretne kenyeret sütni, melyet aztán kenyérsütő gépben, vagy gázsütőben, esetleg elektromos minisütőben készít el. Bátran kijelenthetjük azonban, hogy az érlelt kovásszal, krumplival gyúrt, kemencében sült, majd vert házi kenyérnél finomabbat még sehol sem kóstoltunk. A filmben Farkaslakán, Judittól lestük el a tökéletes elkészítési eljárást, amit  meg is osztunk veletek. 

Pityókás vert házi kenyér

20. Vargyas-szoros

A Hargita-hegységből eredő Vargyas-patak által kivágott 3 km hosszú mészkőszurdok a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területet képezi. Ez a Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke.  A Vargyas-szorosban a 70–80 m magas sziklafalak oldalában négy jól elhatárolható szinten 124 barlangot tartanak számon. A legnagyobb az Almási-barlang, járatainak hossza 1527 méter, négy természetes bejárata a patak vize felett 20 méterre nyílik. A szoros Erdély egyik legszebb és leglátogatottabb természeti kincse.

Vargyas-szoros

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük