A Vargyas-szoros (románul Cheile Vârghişului) a Rika-hegység északi részében, Vargyastól északnyugatra, Homoródalmástól keletre található. A Hargita-hegységből eredő Vargyas-patak által kivágott 3 km hosszú mészkőszurdok. Ez Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke. A szorosban a 70–80 m magas sziklafalak oldalában négy jól elhatárolható szinten 124 barlangot tartanak számon. A legnagyobb az Almási-barlang, járatainak hossza 1527 méter, négy természetes bejárata a patak vize felett 20 méterre nyílik. A patak szintjén jelenleg alakulóban van az ötödik szint, egy újabb, aktív barlangrendszer.
A szoros Erdély egyik legszebb és leglátogatottabb természeti kincse, mely 2000 óta 1000 hektáron természetvédelmi terület. A szorosban található barlangokból jégkorszaki állatok (barlangi medve, gyapjas orrszarvú, rénszarvas, mormota) maradványai és az ősember által használt eszközök is előkerültek. A feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az ősember is használta menedékként az itteni barlangokat.
Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:
Erdély applikáció
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
Menedékül szolgált a szoros az itt élőknek a török és tatárdúlások alkalmával, és egyéb veszedelmek idején is. A helyiek az itt található barlangokba húzódtak vissza, ha veszély fenyegetett. A Kőmező nevű helyen napjainkban is megvan a Tatársánc, mely egykor a Szent László korabeli Magyar Királyság keleti határait őrző védelmi vonal részét képezte.
A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:
A barlangokban 19 különböző fajta denevérfajt azonosítottak, a szurdok számos ritka, értékes növény élőhelye. A kis patkósdenevér egyik legnagyobb hazai hibernáló kolóniáját rejti az Orbán Balázs barlang. A barlang feltehetően kiterjedt körzetből gyűjti össze a telelő állatokat, februárig folyamatosan növekszik a hibernáló denevérek száma. Sok állat is él a vidéken, köztük a medve, farkas, szarvas, őz, vaddisznó, vadmacska, hiúz, borz, nyest, menyét, vidra, keresztes vipera, vízisikló, szalamandra.
