Mátyás király szülőháza

Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete az Óvárban található gótikus stílusú műemlék. A ház jelenleg is saroképületként jelenik meg, főhomlokzatával az óvár déli kapuja előtt kialakult kis térre tekint. Négytengelyes épület, pinceszinttel, földszinttel és emelettel. A Mátyás-ház Kolozsvárnak viszonylag kevés középkori eredetű polgárházai közé tartozik. Az utókor kegyelete és különleges jogállása őrizte meg számunkra, mára pedig valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A történetére vonatkozó legkorábbi szórványos adatok a 15. század közepéig nyúlnak vissza, amikor is valamelyik vendégek számára berendezett szobájában napvilágot látott Mátyás, Magyarország jövendőbeli királya.

Mátyás király szülőháza

Mátyás király születésének dátuma és körülményei meglehetősen homályosak. Születésének dátumával kapcsolatban két évszám merült fel: 1440 és 1443. Óhatatlanul merül fel a kérdés: Mátyás miért nem született Vajdahunyadon? A kérdésre a választ a vajdahunyadi vár építéstörténete adja meg. Itt ugyanis, az arisztokrácia sorába nemrégiben felkapaszkodott Hunyadi János látványos építkezésbe kezdett, a munkálatok pedig az 1440-es években javában folytak. A nyugalomra vágyó Szilágyi Erzsébetnek Hunyadi János máshol keresett menedéket. A legmegfelelőbb helynek Kolozsvár kínálkozott, a város tudniillik igen jó kapcsolatban volt a vajdával.​

Mátyás király szülőháza

A ház az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt. 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden adó alól felmentette a ház akkori tulajdonosát, Kolb Istvánt, Méhffi Jakab vejét, valamint feleségét, Orsolya asszonyt, és annak testvérét, Margitot, és minden leszármazottjukat a ház és a hozzátartozó birtokok adója alól. A kiváltság, amelyet 1649-ben II. Rákóczi György is megerősített, rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. Az épület keleti szárnyát a 16. században építették, a két szárnyat összekötő átjáró szemöldökkövén az 1578-as évszám található.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Mivel a kiváltságok miatt a ház állandó vita tárgyát képezte, végül a tulajdonosoktól maga a város vásárolta meg a házat. A város katonai kórházat nyitott itt és barokk bővítéseket végeztek az udvar felé. A város nem kegyeletből, hanem anyagi megfontolásból vásárolta meg a házat. A műemlék fogalom abban az időben nem létezett még.

1887-ben I. Ferenc József látogatásakor az épület elég rossz állapotban volt, bedőléssel fenyegetett. Az uralkodó adományt tett, hogy emléktáblával jelöljék meg a házat, a város pedig rendbe hozatta az épületet. 1889. szeptember 2-án Jókai Mór és Orbán Balázs részvételével leplezték le a Mátyás király szülőházára elhelyezett bronz emléktáblát; az emléktábla tervét Pákey Lajos készítette és Zala György kivitelezte. Jókai Mór verset írt az ünnepségre.

Mátyás király szülőháza

Az épületet a Mátyás király emlékmű felavatására a házat a műemléki szempontok figyelembe vétele nélkül alakították át; ezt csak mintegy negyven év múlva hozták helyre. A ház első helyreállítására 1899 körül került sor, azt követően, hogy a katonaságot kiköltöztették a házból. A második világháborút követően több alkalommal is dolgoztak a házon: 1957-58, 1964-65, 1971, 1976-77 között. Többnyire belső térrendezési, szigetelési és statikai problémákat igyekeztek megoldani, anélkül, hogy komolyabban beavatkoztak volna az épület szerkezetébe. A kapualj arculatát jelentős mértékben befolyásoló kapusfülkét 1971-ben alakították ki.

Ismerd meg Erdély nevezetességeit:

1891-ben a város az épületet az Erdélyi Kárpát-egyesületnek adományozta. Az egyesület 1902. október 12-én néprajzi múzeumot nyitott benne.

1921. március 1-jén a városi tanács levétette Mátyás király szülőházáról a magyar nyelvű bronz emléktáblát. 1925. október 11-én újra megnyílt a Mátyás király szülőház két helyiségében az Országos Történelmi és Ereklye Múzeum kiállítása. 1940-ben az épületet Kós Károly tervei szerint restaurálták. 1945–1948 között a Mátyás király-szülőházban működött a Móricz Zsigmond Kollégium; szegény sorsú fiatalok tanulását segítette elő. 1948. július 1-jétől a város elöljárósága két évre a Bolyai Egyetemnek adta bérbe a Mátyás király-szülőházat.

Mátyás szülőháza térképen

 

Check Also

Ki szereti a cigányokat Romániában?

Ki szereti a cigányokat Erdélyben és Romániában?

Az IRSOP (Román Közvélemény-kutató Intézet) fölmérése szerint Romániában a lakosság 5 százaléka rokonszenvet, 68 százaléka …