A pisztráng a Salmonidae család Salmoninae alcsaládjába tartozó egyes édesvízi halfajok köznyelvi neve. A köznyelv a pisztráng elnevezést használja néhány, nem ide tartozó halfaj megnevezésére, mint pl. Cynoscion nebulosus (pöttyös tengeri pisztráng). A pisztrángok húsa olajos gazdag A és D-vitaminban, illetve Omega-3 zsírsavakban.
A pisztrángok a nyílt hólyagú halak rendjének lazacfélék családjába tartoznak. Testük általában rövid, oldalt összenyomott, az orr rövid, elmetszett. Ekecsontja rövid, háromszögletű, 3-4 foggal hátulsó szegélyén, míg nyelén erős fogak kettős sorával. Háta olajzöld, oldalai sárgászöldek, fekete és narancspiros, néha kékes színnel szegett foltokkal. Hasa fehér. Hátúszója legtöbbször olajzöld, páros úszói és alfelúszója borsárgák, gyakran feketével festettek. Színe különben igen változatos.
A pisztrángok közül a legnagyobbak akár 1 méter hosszúra és 25-30 kg tömegűre is megnőhetnek. Európában mindenütt otthonos, Magyarországon is számos faja él, hegyi és havasi folyóvizeinknek, hideg tavainknak értékes hala. Nem vándorol, októbertől januárig ívik. Ikrái számára kis gödröket váj a meder talajában és a termékenyítés után azokat befedi. Igen ügyesen és gyorsan úszik, nagyon óvatos. Rovarokkal táplálkozik, de megeszi a csigákat, férgeket és kisebb halakat is. Húsa igen ízletes, finom.
Ismerd meg Erdély nevezetességeit:
A pisztrángok jelentős szerepet töltenek be a táplálékláncban, számos vadállat – pl. barna medve, ragadozó madarak – táplálékának fontos részét alkotja. Gazdasági jelentősége is nagy, a világ számos országába telepítették be, illetve számos halnevelde tenyészt pisztrángokat. Magyarországon csak a sebes pisztráng őshonos, de 1885-től a szivárványos pisztrángot is betelepítették az országba.
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
Ma elsősorban az Északi középhegység, a Bakony és az Alpokalja tavai és patakjai jelentik a sebes pisztráng és a szivárványos pisztráng fő előfordulási helyét. A 1990-es években a Dunántúlon lévő Viszló-patak pisztrángállománya országos hírű volt, de a környékbeli bauxitbányászat leállítása után a patak is elapadt. Szilvásváradon, a Szinva-patak völgyében 1933-tól alapított tenyészet tartja fenn a hazai állományt.
