Székelyvarság

Székelyvarság (románul: Varșag) Erdély keleti szélén, Székelyföldön helyezkedik el, közigazgatásilag Hargita megye része. A Dél-Görgényi havasokban, a vulkanikus eredetű Székelyvarság-i medencében található 830-1050 m-rel a tengerszint fölött, a Nagy Somlyó és a csomafalvi Délhegy tövében. Románia legnagyobb szórványtelepülése, területe körülbelül 77 négyzetkilométer. Ugyanakkor egyike Székelyföld legfiatalabb falvainak, önálló községként, Varságtelep néven 1907-ben jött létre, amikor az oroszhegyi és korondi nyári szállások állandósultak. Mostani nevét 1909-től viseli. 

Székelyvarság

Területe északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel, keleten Zetelakával és Újfaluval, délen Oroszheggyel és Farkaslakával nyugaton pedig Koronddal és Parajddal határos. Hagyományos megközelítése a 138B megyei – aszfaltozott út, mely a zeteváraljai víztározótól indulva 13 km után éri el a községet.

Székelyvarság

Éghajlata mérsékelt szárazföldi, rövid és hűvös nyárral, hosszú és hideg téllel. Legfontosabb vízfolyása a Nagyküküllő (melynek itt található a forrása), többi fontosabb pataka: Tartód, Kiság, Varság, Nagykút, Boros, Köves, Szilidi.

Székelyvarság

Területe 7 669 ha, ennek közel 60% erdő, melynek mélye több állatfajt is rejt, otthonos erre a nyúl, róka, farkas, barnamedve, hiúz, fajdkakas, császármadár. Rengeteg a málna, áfonya, szeder és szamóca, a gombafajták változatossága lenyűgöző. Sebesvizű patakaiban gyakori a pisztráng.

Székelyvarság

Lakossága 2011-ben 1580 fő (1996-ban még 1745 fő), a számozott telkek száma 675. További statisztikai adatok itt találhatók. Fő foglalkozásuk a fakitermelés és megmunkálás, mezőgazdaság, kőfaragás, fonás-szövés és újabban a faluturizmus. A Kárpát medence azon ritka helyeinek egyike, ahol még kézzel hasítanak (“pattintanak”) zsindelyt. Innen ered a Zsindelyország elnevezés.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Eredete a XIX század végére tehető, amikor Oroszhegy havasainak nyári szállásai (havasi lakások és pajták) állandósulnak. A XX század elejére ezek tanyabokrokká fejlődnek, 1895-ben anyakönyvileg majd 1907-ben közigazgatásilag is függetlenednek. Ekkor veszi fel a település a Varságtisztás nevet, mely 1909-től Székelyvarságra változik. Az eredeti tanyabokrok ma is léteznek, ezek délről észak fele: Küküllő, Bagzos, Nagykút, Sólyomkő, Központ, Forrásköze, Tisztás.

Látnivalók:
– Határában a Tartód pataknak a Nagy-Küküllőbe torkollásánál emelkedő meredek 870 magas hegytetőn találhatók Tartód várának maradványai. A vár a 11-12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt.

– Római katolikus temploma 1902–1904 között épült gr. Majláth Gusztáv erdélyi püspök költségén.
– A Központtól 3-4 kilométerre fekvő
Csorgókő vízesés nagy látványt nyújt a tőle fél kilométerre lévő Jézus-kútja forrással.

Csorgókő-vízesés részlet

A közelben ajánljuk még:
Nárciszmező (Farkaslaka)
Hargita-hegység
Farkaslaka
A Csorgókő vízesés
Korond

Székelyvarság térképen:

Fedezd fel Erdély nevezetességeit:

Check Also

Alsórákosi Smaragd-tó

Alsórákosi Smaragd-tó

Alsórákos Székelyudvarhelytől 70 km-re, az Alsórákosi-szorosban fekszik. Nevét a Sóskút-patakáról (egykor Rákos-patak) kapta. A település az …