Az egyik leggazdagabb falu Erdélyben!

Avasújfalu (románul: Certeze) falu és községközpont Romániában, Szatmár megye északkeleti részén. Románia egyik leggazdagabb települése. A 20. században a legnehezebb munkát is elvállaló lakosairól vált híressé, munkaerő-kibocsátó jellege máig fennmaradt. A lakosság nagy része jelenleg külföldön vállal munkát (elsősorban Franciaország, Olaszország és Spanyolország a legkedveltebb országok), az ott keresett pénzt jellemzően házaik építésébe és drága autók vásárlásába fektetik. Házaik több szintesek, a ’80-as években épült emeletes házaikat átalakították, még egy, de olykor két szintet is húzva rá.

Számos céget is létesítettek, az egy főre eső bejegyzett cégek száma itt a legnagyobb Romániában a falusi települések közül, ennek megfelelően, mára már inkább városinak, mint falusinak mondható a falu képe. A mezőgazdasággal elsősorban az idősebbek foglalkoznak, a településen a legfőbb gazdasági tevékenység az építkezés, a márványmegmunkálás, és az építkezéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek, de működik itt egy ásványvíz palackozó üzem is. A faluban nagyon lecsökkent a gyermeklétszám, egyrészt, mert a szülőkkel külföldön élnek, másrészt, mert a fiatalok inkább külföldön dolgoznak és nem vállalnak gyereket.

Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:  
Erdély applikáció

Az avasújfalui házak csak a látszatot tükrözik, nem az ottani életformát. Hatalmas különbség van a külföldi életük és az otthonlétük között. Külföldön rengeteget nélkülöznek annak érdekében, hogy a fizetésük nagy részét hazahozva palotákat építsenek. Apró bérlakásokban laknak, a lehető legkevesebb összeget fordítják az ottani létre, a megélhetésükre. Bérházakban tömegesen laknak együtt a nagycsaláddal, barátokkal maguk körül. Semmi olyanra nem költenek kint, ami nem létszükséglet. Amikor egy legény útnak indul külföldre dolgozni, talál egy jó helyet és megállapodik, nem ritka, hogy nem csak a család többi tagja, de volt rá példa, hogy egy egész falu követte őt, a papjukkal egyetemben.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Manapság a családtagok 2500 eurót is megkeresnek külföldön, amit úgy próbálnak beosztani, hogy nagyjából 500 euróból élnek, 2000-et félretesznek. A hazaküldött összeget legtöbbször az otthon maradt  nagypapa fogadja. Nyáron, mikor pár hétre hazajönnek a munkások, ezt a pénzt számunkra felesleges, csicsás ajtókra, ablakokra, kapukra, szobrokra, márványra, mindenre felhasználják a látszat elérése érdekében. Az idősek általában a telket biztosítják az építkezéshez, sokszor azt a kis házat áldozzák az új, hatalmas épületekre, melyekben maguk is felnőttek.

Ez a nagyszabású építkezés generációkkal ezelőtt indult, egymás közti versengéssé alakult, ami alól senki nem húzhatja ki magát. Van aki nem büszke a házára és arra, hogy erre az életformára kényszerül annak érdekében, hogy lépést tartson a többiekkel. Az otthoni házakon muszáj látszania a kint megkeresett pénznek, ez az egyetlen, ami számít. A sikeresebb munkások, akik a célország anyanyelvét jól beszélik és minden szükséges papírral rendelkeznek, saját építőipari céget alapítanak. Sokszor ők hívják és foglalkoztatják az otthoni falu lakóit. Akik nem ilyen szerencsések, nem beszélik a nyelvet, azoknak a mindennapok is nehezek. Kezdetben monopolizálták a helyi hajléktalanújságok terjesztését, ezzel keresve meg azt a pénzt, amit haza tudtak küldeni.

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

A kint dolgozók többsége tervezte vagy tervezi, hogy hazajön és szépen eléldegél majd a megkeresett pénzből, de általában ezek a tervek meghiúsulnak. Többen akartak már otthon építési vállalkozásba kezdeni, de rá kellett jönniük, hogy mivel az egész falu külföldön dolgozik, gyakorlatilag nem sok kliensük lenne itthon. Másoknak a gyerekeik változtatták meg a hazatérés tervét, akik ott végzik az iskolát, azt a nyelvet tanulják meg jobban, ott keresnek munkát, így az ideiglenesre tervezett kint tartózkodásból életre szóló út lesz. A hazalátogatások a gyerek számára már nem több pár, nagyon unalmasan eltöltött hétnél a nagymamánál.