A Gyalui-havasok (névváltozat: Andrássy-havasok) a Kárpátok Erdélyi-Szigethegységének északi részéhez sorolható. Ezt veszi körül északról a Meszes-hegység, nyugatról a Vigyázó-hegység és a Bihar-hegység, délről az Öreg-havas (Muntele Mare), míg kelet felé fokozatosan megy át a Mezőségbe. A Gyalui-havasok a maga 1350 km²-ével az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb és kb. 25 km szélességében húzódó vonulata.
A hegység a középmagas, illetve a viszonylag alacsonyabb hegyek közé tartozik, melynek magassága 500 és 1800 méter között változik. A vonulat déli oldalán találhatóak a magasabb hegycsúcsok, mint például a Balomireasa (1632 m), a Neteda (1784 m), az Apró-kövek (1735 m) és a Buszkát (1676 m). Az északi oldal alacsonyabb csúcsai közé sorolhatjuk a Piatra Fulgerata-t (1423 m), a Csiglát (1566 m), a Petreasa-t (1564 m) és a Kiskalotai-Magurát (1401 m). A turisták által leglátogatottabb Testes csak 1240 m, a Gergely-havas (Vîrful Ghergheliu) 1362 m, míg a Bélavár (Scăriţa-Belioara) 1382 m magasak.
Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:
Erdély applikáció
Az erdélyi részeknek turista szempontból az egyik legszebb és legérdekesebb vidéke. A hegységre jellemzőek a magas, panorámákban bővelkedő hegyoldalak és hegyhátak, szépségét fokozzák mélyre bevágott völgyei, erdőrengetegei, mészkőszorosai és szirtjei. A Gyalui-havasok útjai könnyen járhatók, bár a jelzések elkopottak és kevés menedékházat lehet találni.
E havasoknak általában gyér népessége néhány szétszórt s egymástól többnyire jó távolra fekvő szegényes faluban él. Legkiválóbb helység e bércek északkeleti alján a Kolozsvártól délnyugatra, 17 kilométernyire fekvő Gyalu nagyközség mely a Kis-Szamos és a Kapus patakának összefolyásánál egy szélfúvásoktól teljesen védett kies völgykatlanban fekszik.
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
A Gyalui-havasok éghajlata általában kiegyensúlyozott, mérsékelt égövi, kontinentális, azaz szárazföldi jellegű, ahol a nyugatról jövő áramlatok uralkodnak. A hőmérséklet kihangsúlyozottan a magasság függvénye. Az átlaghőmérséklet a kisbányahavasi 4,2 foktól a Torda környéki 8,6 fokig terjed. A téli átlagok -10 és -4 fok között, a nyári átlagok 20 és 10 fok között váltakoznak ugyanitt. A mért szélsőséges értékek Kisbányahavason -25,3 fok (1964), illetve Tordán 39 fok (1963) voltak.
A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:
Az erdőkben élő emlős állatok közül meg kell említeni a farkast, a medvét, a rókát, a vaddisznót, az őzet, a nyulat és a mókust. A magas hegyekben elsősorban hüllők élnek, mit pl. a vipera és a hegyi gyík, valamint a keselyű, a szirti sas és a havasi pinty. Bár a Bélavár elsősorban növényvédelmi területként ismert, néhány sajátos élőlény is található itt, amely védelmet élvez. Ezek közé tartozik egy ritka pillangó faj (Phybalapterie calligraphata), illetve a madarak közül a pillangómadár és a kecskefejő.
