A kerci monostort 1202-ben Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön, az Olt folyó partján, Szeben megyében és azt a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el. Ez volt a ciszterciek legkeletibb és egyben Erdély és Fogarasföld legjelentősebb kolostora volt, melyben hiteleshely is működött. 1241-ben a tatárok ezt is feldúlták, de 1247-ben sikerült újra életre kelteni.
1280–1262 között a kunok ostromolták valószínűleg azért, mert V. (Kun) László (1272–1290) a biztonság érdekében ide szállíttatta a királyi koronát és egyéb, az uralkodói hatalmat reprezentáló tárgyakat. 1469-ben Mátyás király a kerci cisztercita apátságot eltörölte, birtokait pedig a szebeni prépostsághoz csatolta. A 16. században már részben romos állapotba került; 1648-ban már az északi hajó és a kápolna boltozata is beomlott.
Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:
Erdély applikáció
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
A keresztház K-i falához a főszentély két oldalán 2-2, egyenes záródású oldalapszis csatlakozik, a főszentély a nyolcszög felével zárul. Bordás keresztboltozat födi, keskeny, csúcsíves ablakai fölött hatkaréjos körablak. A szentély bordáinak záróköve koronás Mária-fő. A főhajó romjaiból megállapítható, hogy csúcsíves, árkádos falaiban kerek, hatkaréjos ablakok voltak.
Fedezd fel Erdély nevezetességeit:
A Ny-i homlokzati fal hatalmas körablakából a mérművek hiányzanak. A falu népe lutheránus lett, a szentélyt fallal határolták a hajó felé, s bejáratul egy román kaput építettek be. A kis létszámú magyar lakosság ellenére, a kolostor melletti iskola falán mai napig is csupán német és magyar nyelven szerepel az „elemi iskola” felirat.
