Forrófalva 1761-re Moldva legnagyobb katolikus csángó magyar faluja volt. Lakói szabadparasztok (rezesek) voltak. A falu híres volt mesterembereiről; bognárjairól, kádárjait már a 18. században is említették. Gazdag határában szőlő, gyümölcs és gabonatermesztés folyt. A lakosság fő jövedelemforrása a zöldség- és szőlőtermesztés.
- Az 1898-ban végzett népszámlálás adatai szerint 1508 többségében római katolikus lakosa volt, melyből 1443 magyar volt.
- Habár a lakosság többsége most is magyar anyanyelvű, 2002-ben mindössze 4 fő vallotta magát magyarnak, 41 csángónak.
- 2011-ben a község 3840 lakosából 102 fő (2,66%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek.
A Szent Márton napi búcsú keretében szentelték újra vasárnap a moldvai Nagypatakon (Valea Mare) a magyar állam támogatásával restaurált római katolikus műemléktemplomot.
A legrégebbi moldvai római katolikus fatemplomként nyilvántartott műemlék újraszentelésén Iosif Paulet jászvásári püspök köszönetet mondott a Magyarország képviseletében jelen levő Zákonyi Botond bukaresti nagykövetnek a műemlék megmentéséért.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke az esemény után az MTI-nek elmondta: ez az első alkalom, amikor magyarországi támogatással műemléket újítanak fel Moldvában, egy csángók által lakott településen. Hozzátette: a parányi fatemplom újraszentelésén mintegy 25 pap és sok száz hívő vett részt. Úgy értékelte: a felújítás és az avatás hozzájárult a magyar érzelmű csángók moldvai elismertségének növeléséhez.
A felújítás során megerősítették a templom alapját, kicserélték a korhadt gerendákat, szarufákat és más fa elemeket, és újrafödték tölgyfazsindellyel az épületet. Az MCSMSZ által koordinált műemlék-felújítást 75 ezer euróval (mintegy 27 millió forinttal) támogatta a magyar külügyminisztérium.
Zákonyi Botond nagykövet az MTI-nek elmondta: az egyházi liturgia román nyelven zajlott de Pogár László MCSMSZ-elnök és ő maga is mondott pár mondatot magyarul is. Hozzátette: ez a legkeletebbi Szent Mártonnak szentelt katolikus templom, és a korai kereszténység idején Savarián, a mai Szombathelyen született Szent Mártonra egy kicsit magyar szentként is szokás tekinteni, noha jóval a honfoglalás előtt élt.
A Nagypatak és Forrófalva (Faraoani) közös temetőjében álló parányi fatemplomban csak kivételes alkalmakkor tartanak szertartásokat. Mindkét településen nagyobb templomok épültek.
Petru-Iulian Bucur muzeológus tanulmánya szerint Forrófalván 1420-ban husziták telepedtek le. A települést 1435-ben említik először, és a helyi hagyomány szerint ekkor épült a kis fatemplom is, melynek első írásos említése 1605-ből való. Az idők során a kis templomot többször újraépítették. A templom nyugati ajtaját a muzeológus feltételezése szerint az 1745 és 1762 közötti javításkor alakították ki. Az ajtón ma is elolvasható a „Bálint Márton csinálta” fába vésett felirat.
Moldvában élnek Magyarok, Csángók többek között Gyimesbükkön is, amit 1950-ben csatoltak Bákó megyéhez és Kosteleken is, ami a legelzártabb Magyar falu a Kárpátokban.
forrás: MTI, Erdély.Ma
