A Hunyadiak, Mátyás király alapozta meg az Egykori Erdély gazdagságát!

 

 

Mátyás igen olvasott, művelt ember volt. A hollós címerrel ellátott Corvinái nemcsak pénzáldozatot kívántak, hanem egész országokat átfogó szervezést is. Reneszánsz uralkodóként nem mulasztotta el azokat a külsőségeket sem, amelyek udvarát korszerűvé avatták.

Hunyadi Mátyás királyságai
Hunyadi Mátyás királyságai

A XIV végén még hungarus-tudat sem létezett

A családnevek még épp csak kialakulóban voltak teljesen természetes folyamat részeként, a példa kedvéért gondoljunk egy közösségre, amelyben él 10 János, valahogy meg kell őket különböztetni. Lehet ez egy gúnynév, valami jellemző tulajdonság (a Balog például balkezest jelent), foglalkozás, ha pedig az illető beköltöző volt, adta magát, hogy származási helye szerint említették. Így ragadt a magyar közegbe érkező Vajkra „automatikusan” az oláh név – nem az etnikumát, hanem tágabb származási helyét jelölte.

A mai értelemben vett nemzet fogalmát a középkor embere nem is tudta volna értelmezni, még ennek egyfajta előfutára, az úgynevezett hungarus-tudat is csak a XVI. században jelent meg. Utóbbi a Magyar Királyság lakóinak közösségtudatát jelenti etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül.

Ezen csúszik meg a magyar vagy román kérdése, ami nem más, mint XIX–XXI. századi vágyak visszavetítése a középkorra, a káros anakronizmus iskolapéldája

– fogalmaz a történész. Hozzáteszi, ha a Hunyadiak korában bárkit megkérdeztünk volna, hogyan határozza meg magát a világban, elsősorban a vallását, majd azt említette volna, melyik királyt vagy földesurat szolgálja.

És ha már nevek, Mátyásnál az oláh már szóba sem kerül. Magyarország királya volt, Rex Hungariae, majd hosszas és cirkalmas felsorolása következett azon területeknek, amelyek valaha a korona alá tartoztak, netán magyar uralkodó kifejezte rájuk igényét. 1458-as megválasztása előtt vélhetően János fia Mátyás, vagy Hunyadi Mátyás néven említhették „hivatalos” formában.

Mátyás király szobra Kolozsváron
Mátyás király szobra Kolozsváron

Hungarizmusokat használt!

Van azonban még egy fogódzónk, ami ugyan továbbra sem válasz az „eredet” kérdésére, de érdekes adalék Mátyáshoz. Amikor 6–10 éves korában taníttatása aktuálissá vált, apja már Magyarország kormányzója volt, reális gondolat lehetett a dinasztia trónra emelkedése. Kisebbik fia ezért bátyjánál sokkal magasabb színvonalú oktatásban részesült, úgy is mondhatjuk, királynak nevelték. Tudjuk, hogy beszélt németül, valamilyen szláv nyelven (valószínűleg csehül) és latinul – utóbbiról a pápai követ azt jelentette, hosszasan és magas szinten tudott eszmét cserélni a királlyal. Közvetett bizonyítékok alapján pedig azt is biztosra vehetjük, hogy a magyar volt az anyanyelve.

Rengeteg levél maradt meg uralkodása idejéből, ezek egy része cirkalmas szöveg, humanista szerzőre utalnak, nyilván a kancellária valamely vezetője fogalmazta. A dokumentumok egy másik csoportját a rövidebb, célratörőbb, politikai adminisztratív parancsok alkotják, amelyeket Mátyás maga diktált, vagyis az ő szóhasználatát őrizték meg.

Ezekben a latin szövegekben úgynevezett hungarizmusokat találunk, ami azt jelenti, hogy a szerző magyarul megfogalmazott gondolatait ültette át latinba

– fogalmaz Horváth Richárd.

Mátyás király portréja
Mátyás király portréja

 

Van is válasz és nincs is válasz

Összességében tehát annyit mondhatunk, hogy Hunyadi Mátyás nagyapja a Kárpátokon túlról, Havasalföldről származott, etnikumát azonban nem ismerjük. Maga Mátyás önmagát Magyarország királyaként határozta meg, ez vezette gondolkodását és tetteit, emellett pedig anyanyelveként beszélte a magyart vagy a magyart is. Identitását nem ismerjük, mint ahogyan felmenőiét sem, de ha megkérdezhetnénk tőlük, semmiképpen sem a magyar-román-kun stb. viszonylatban kapnánk választ.

A Corvin János és Kristóf maradványain a közelmúltban elvégzett DNS-vizsgálatok segíthetnek azonosítani Mátyás csontjait Székesfehérvárott, valószínűleg több érdekes eredményt hoznak majd a Hunyadiakkal kapcsolatban. A király identitásáról, „gondolatairól” azonban nem mesélhetnek.

Magyar vagy román helyett érdemesebb lenne Hunyadi Mátyásra úgy emlékezni, ahogy feltehetően önnönmagát látta: Közép-Európa egyik legjelentősebb uralkodója, sikerrel védte a régiót az oszmán világbirodalom előrenyomulása ellenében, udvarát a kor szellemi életének egyik központjává tette, a Magyar Királyságot pedig a térséggel együtt világpolitikai tényezővé emelte.

 

Kattints ide a cikk folytatásához!

 

Ismerd meg Erdélyt, válassz programokat itt!

A legjobb programok Erdélyben és Székelyföldön!

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod, amit mi töltöttünk fel tartalommal!

 

 

forrás: 24.hu Bihari Dániel.

Check Also

Gyimesi sajt, túró

Amíg a tanult, diplomás emberek előrébb vitték az országot, addig a „buta paraszt” mit csinált?

“Fiam, te azt mondod nekem, hogy” csakis a tanult emberek vitték előre az országunkat? “A …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük