Aktuális

A Púp-szurdok (Cheile Corcoaia) Herkulesfürdőtől 43 km-re található, a Mehedinti-hegységben, a Cserna folyó mellett. Nem túl hosszú, de annál látványosabb sziklaalakzat öleli körül. A főúttól kb 13 km-re fekszik, Cerna Sat falu után pár száz méterre, jobbra egy kis hídon átkelve közelíthető meg. Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le …

Székelyföld bővelkedik olyan programokban és látnivalókban, ami miatt ide tervezhetjük a szabadságunkat, hiszen az itt élő magyarok szívesen látnak nem csak nyáron, hanem az év minden időszakában is. Most 20+1 olyan ötletet, tippet adunk a kirándulni, a pihenni vágyóknak, amiért valóban érdemes átlépni a határt Erdély felé és elutazni a …

Kolozs megyében, Bánffyhunyadtól 14 km-re északnyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekszik, Kissebeshez tartozik, melytől 3 km-re délkeletre van. Egykori földvára római castrum helyén állott, a népvándorlás korában elpusztult. Ennek helyén épült fel kővára a tatárjárás után, amely uradalmának központi helye után Hunyadvárnak és Kalotaszeg várának is nevezték. Nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére. Sebesvár története a római …

A szorost Erdélyben, Fehér megyében találjuk. A Torockói-hegységnek rengeteg nevezetessége van. A Remetei szoros (Cheile Râmeţului) a Bedellői havasok legfestőibb szurdokvölgye. A hegység legzordabb, legnehezebben megközelíthető hasadékvölgye. Ha a csoport kicsit többet szeretne gyalogolni, az 1000 m magasan fekvő Remete községből ereszkedik le a völgybe (4 km), ha kevesebbet, akkor …

A múzeum alapjául Haszmann Pál pedagógus és felesége, Haszmann Pálné Cseh Ida gyűjteménye szolgált. Az intézmény tényleges megnyitásának több évtizedes előzményei vannak. Legfontosabb maga a gyűjtés. A múzeumalapító Haszmann Pál tanítói-tanári állomáshelyei hagyományokban, tárgyi emlékekben gazdag felsőháromszéki falvak voltak, és azoknak székely közösségei szívesen bocsátották rendelkezésére az évszázados okmányokat, feljegyzésre méltó …

Gyimesbükk (románul Ghimeș-Făget) községközpont Romániában, Bákó megyében. A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése. A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 1950-ben Bákó régióhoz csatolták át, ma Bákó megye része. A Gyimesi-hágón áthaladva a Csángóföld következik. Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. A …

Magyarléta Erdélyben, Kolozs megyében, Kolozsvártól 31 km-re fekszik. A vár a falutól 2,5 km-re délnyugatra található, Kalotaszeg legdélebbi vára. A „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda tisztsége alatt állt, aki saját embereivel innen intézte a megye területének ügyeit. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. …

A Gyalui-havasok (névváltozat: Andrássy-havasok) a Kárpátok Erdélyi-Szigethegységének északi részéhez sorolható. Ezt veszi körül északról a Meszes-hegység, nyugatról a Vigyázó-hegység és a Bihar-hegység, délről az Öreg-havas (Muntele Mare), míg kelet felé fokozatosan megy át a Mezőségbe. A Gyalui-havasok a maga 1350 km²-ével az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb és kb. 25 km szélességében húzódó vonulata. A hegység a középmagas, illetve a viszonylag alacsonyabb hegyek közé tartozik, melynek magassága 500 és …

Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon. Szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a Kelet-európai-síkvidékről az Erdélyi-medencébe. Utánuk következtek a kelták (i. e. 3-2. század), majd a dákok (i. e. 2. századtól i. sz. 106-ig). 106-ban, Traianus római császár légiói átkeltek a …

A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Egyes elméletek szerint a székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más elméletek szerint pedig már a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket. Egyesek szerint a székelyek mindig is magyar etnikumúak voltak, a kulturális eltérések okai pedig a földrajzi-történelmi elkülönülésben …