Aktuális

Kicsi bég-vízesés (cascada Beusnica)

A Néra-szurdok–Beuşniţa Nemzeti Park  Krassó-Szörény megyében, az Aninai-hegységben, a Néra völgyében található. Területe 36 758 hektár, az IUCN-osztályozás szerint a II-ik kategóriába tartozik. A park területén létesített természetvédelmi területek egyike a Néra-szurdok–Beuşniţa, ahol a Futó vízesés is található. A barlangokat, mésztufa lépcsőket, vízeséseket és kiugró mészkőszirteket rejtő Néra szurdokot Oraviţa helységből indulva …

Elolvasom

Vércsorog-vízesés

A Vércsorog-vízesés (románul: Cascada Vârciorog) környékét vidék szépsége miatt tájrezervátummá nyilvánították. A vízesés a Vércsorog-patakon található, ahol a jellegzetes homokkő és földpát kőzetekre az őskori, permi időszak lilás, agyagos összetevői jellemzőek. Nevét a háttérben levő sziklafal színe miatt kapta. A 20 méter magasságból lezúduló víztömeg a közepén két részre szakad, majd …

Elolvasom

Az Ördöngős-völgyszoros

Az Ördöngős szoros (románul: Cheile Ordâncușei), az azonos nevű völgy 2.5 km-es szorosa Fehér megyében, Aranyosfőnél találjuk a Vártopi sípályákhoz közel. Maga a völgyön végighaladni (sétálni) csodálatos látvány, érzés, hiszen több helyen is annyira összeszűkül, hogy az út pilléreken halad a patak felett. A patak a Szárazőr völgy baloldali mellékvize. …

Elolvasom

Nárciszmező (Farkaslaka)

Korond és Székelyudvarhely között félúton, Farkaslaka közelében az úgynevezett “Kalonda-tetőn” találunk nárciszmezőket. A nárcisz védett növény, leszedése tilos, büntetést vonhat maga után. Itt 850 méter körüli magasságban vannak a nárciszmezők, amik kisebb-nagyobb foltokat alkotnak. A Kalonda tető a Hargita-hegység vulkáni platójának része, a mélyben húzódó harmadkori üledékeket itt vulkáni kőzetek …

Elolvasom

Nárciszmező (Negrileasa)

Abrudbánya (Abrud) és Zalatna (Zlatna)  megyei útról (1071) Bucium falu felé kell letérni. A következő, Valea Negrilesii faluból egy erdészeti út visz a Nárciszok földjére, de itt már táblák is mutatják az utat. Érdemes május 15 és 30 között felkeresni a Nárciszmezőt, ami mellett van egy 2 hektáros “Hüvelyes Gyapjúsás” …

Elolvasom

A Legyező-vízesés

A Legyező-vízesés (románul: Vânătările Ponorului) Fehér megyében, a Bedelő-hegység délnyugati részén, a Vânătările Ponorului nevű természetvédelmi területen található, a hatalmas Vânătara dolinában, amely felé igyekszik a Poienii patak is. A lezúduló víz több szakaszban, összesen 70-80 métert zuhan a mészkő falakról, a legnagyobb esés 25 m.  A vízesés csodálatos arcát mutatja nagy esőzések, vagy …

Elolvasom

Bözödújfalu

Az egykor vallásbékéjéről híres, virágzó székely település a Küsmöd-patak partján, ma vízzel borított kísértetfalu Erdőszentgyörgytől tíz kilométerre, délkeletre található. Római és görög katolikusok, unitáriusok, valamint székely szombatosok éltek itt évszázadokon át szeretetben és békében. Első írásos említése Wyfalf alakban 1566-ból származik. Egy évvel később, 1567-ben már Újfaluként említik. A faluromboló román …

Elolvasom

Árkos

A Háromszéki székely község Sepsiszentgyörgytől hét kilométerre, északnyugatra, a Geje- és az Árkos-patak találkozásánál fekszik. Nevét egyesek a régi avar sáncokkal, árkokkal, mások az Ákos nevű székely törzzsel hozzák kapcsolatba. A hagyomány szerint Árkost az 1241-es nagy tatár-dúlást követően a szomszédos lerombolt falvak: Szentegyháza, Bonc, Oroszfalu, Bedőháza és Pinczehely lakói …

Elolvasom

Sólyomkő vára

Sólyomkőpestes apró, zömében román ajkú község Nagyváradtól negyvennégy kilométerre, keletre, a Réz-hegység lábánál található. A település fölött emelkedő 484 méter magas Várhegyen állnak Sólyomkő várának romjai. Nevét feltehetően a hegyen fészkelő sólymokról kapta. Építését a dunántúli származású Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte el 1242-ben, frissen szerzett birtokai védelmére. A munkálatokat …

Elolvasom

A Vöröstorony (1000 éves határ)

Nagyszebentől 28 kilométerre délre, az Olt partján kőből épült romos őrtorony védi a Déli-Kárpátokon átvezető hegyszoros bejáratát. (Az azonos nevű falu a toronytól keletre, a hegy túloldalán, egy tágas völgyben húzódik meg.) A tízszer tízméteres alapterületű, egykor kerek építményt a nép Hasadt-toronynak nevezi, mivel egyik fele az évszázadok során lehasadt. Helyén eredetileg másik …

Elolvasom