Aktuális

Naskalat, Gyimesek

A Naskalat a Csíki havasok legmagasabb hegyvonulata, kopasz fejű, hullámos hátú nagy öregje. A Naskalat helynév szláv eredetű, jelentése a mi sárunk, rögünk. A Csíki-havasok második legmagasabb pontja a Naskalat-tető (1550 m) Gyimesközéploktól, a Hidegségtől nyugatra található. Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:   Erdély applikáció A hegység főleg kristályos palákból és tengeri …

Elolvasom

A Galbina-kőköz

A Galbina kőköz (románul: Cheile Galbenei) Bihar megyében, a Bihar-hegységben található. Az ország legszebb, de ugyanakkor legnehezebben járható völgyszorosainak egyike. Hossza megközelítőleg 700 m, szintkülönbsége pedig körülbelül 100 m. A szoros része a 19 km hosszú Galbina körútnak. Télen, vagy olvadáskor nem ajánlott, nehéz túraútvonal. Rögtön a bejáratnál a patak fölött hosszában kifeszített …

Elolvasom

Gyimesek, Bükkhavaspataka

Egy szép augusztusi napon a Gyimesek, a Tatros folyó völgyéből Hidegség felé kanyarodtunk, mert Háromkúton keresztül szerettünk volna eljutni a Békás-szoros környékére. Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:   Erdély applikáció Bükkhavaspatakán utazás közben észrevettünk egy asszonyt, aki az udvaron mosott. Megálltunk, megszólítottuk és így megismertük Renátát, …

Elolvasom

Az Oltár-kő

Az Oltár-kő (románul: Piatra Altarului) a Romániában, Erdélyben, Hargita megyében, a Hagymás-hegységben található. A Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsán egy 1995-ben emelt kereszt látható. Nyugati oldalán rohan le a Lapos-patak, ahol egy 25 méteres háromlépcsős vízesés is található. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói (szász) alpinisták …

Elolvasom

A Mádai-szoros

Máda (románul: Mada) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, az Erdélyi-érchegységben, Algyógytól tíz kilométerre északnyugatra fekszik. Először 1407-ben, Mada néven szerepelt, Al-Diód vár tartozékaként. Az algyógyi uradalom román falva volt. Gazdaságában a szarvasmarhatartáson kívül a cseresznye-, alma- és szilvatermesztés és a méhészkedés játszott szerepet. (Helyben alakult ki a mádai kormos alma nevű almafajta.) Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le …

Elolvasom

Szászfehéregyháza

Szászfehéregyháza (románul Viscri) falu Brassó megyében. A falu 422 lakosából 8 magyar (2011). Eredetileg székely, majd évszázadokig szász, napjainkban már zömében román ajkú település Szászbudától mintegy hét kilométerre, délnyugatra, Segesvártól 42 km-re délkeletre fekszik. A forgalmas utaktól meglehetősen távol eső, a szászföldi dombok közt megbúvó falu két irányból: a már említett Szászbuda (Bunesti), illetve a …

Elolvasom

Háromkút

Fontosnak éreztük megemlíteni ezt a kicsi, bár nagy területen fekvő Neamt megyei, bár Magyar többségű települést is a honlapunkon. A Gyilkos tótól kiindulva a A Békás-szorostól 15 km-re délre találjuk a Hagymás-hegység keleti oldalán, a Hidegség völgyében, a Kis-Békás mentén elszórt házakat, a települést. A Gyimesektől így tudjuk megközelíteni: Hidegségpataka, Barackospataka 10 km, …

Elolvasom

Pestera, Magura

Magura és Pestera kis településeit, ahol úgy tűnik, megállt az idő, Brassó megyében, a Királykő-hegység lábánál találjuk. Brassótól kb. 35km-re, Törcsvártól légvonalban kb. 5km-re fekszik. A táj szépségét a végtelen zöld dombok, virágokkal borított rétek, lovak, birkanyájak és az erős hegyi levegő adják. A csendet csak a harangszó és a madárcsicsergés …

Elolvasom

A Zernyesti-szurdok

Brassó megyében, Brassótól kb. 40km-re találjuk a Királykő-hegység egyik legszebb szurdokvölgyét, a Zernyesti-szorost. A Kis-Királykő egyik nyúlványa, a Zanoaga-orom és a Toanches-hegy közé ékelődik. A természet valódi remekműve látványos, hatalmas sziklafalakkal. Az sziklákban itt-ott egy-egy barlang nyílását láthatjuk. Ezek hossza alig pár méter, mert a Királykő erősen gyűrt rétegei nem kedveztek a …

Elolvasom

A Vidra-tó

A Vidra-tó Erdély és Románia egyik legnagyobb mesterséges víztározója a Páring-hegységben. A Lotru-folyó felduzzasztásával hozták létre 1965 és 1972 között. A tó területe 12,4 km², térfogata 340 millió köbméter, az-az 34 m3 kilométer. A kőtöltéses gát magassága 121 méter, szélessége 350 méter. A gáthoz kapcsolódó vízerőmű 510 MW teljesítményű, ezzel Románia második …

Elolvasom