A Rozsda-szakadék egy hatalmas vízmosás, rozsdaszínű hasadékokkal. A karcit, agyag és vörös agyag lerakódások rendkívül erős eróziójának következménye. A hegy sebhelye ez, az erózió ma is dolgozik egyre növelve a hatalmas gödör méreteit. Jelenlegi kb. 600 m széles és több mint 100 m mély. Falai megdőltek az élek élesek, és a gödör közepe felé tartanak, ahol a Száraz völgy medre található igen szűk szakaszokkal, egy 4 km hosszú szakadék, túloldalán a Flóra-rét található, a távolban átható fehér sziklák a Galbina szírt mészkőfalai.
Megközelíthetősége: A Rozsda-szakadékot, mint a legtöbb célpontot, több irányból is meg lehet közelíteni, de itt csak azt fogjuk leírni, melyen mi is odajutottunk. Magyarországot az ártándi határátkelőnél hagyjuk el, majd Nagyváradon (Oradea) a dél-keleti irányú DN76 (E79)-es főutat kell keresni. Koordinátát a kiinduláshoz felesleges lenne megadnom, hiszen Nagyvárad utcáit – ahogy a munkálatok haladnak – még egy pár évtizedik fogják bütykölni, ezért az útelterelések folyamatosan változnak. Belényest (Beius) elhagyva is a DN76-on maradunk, és csak az N 46° 31,421′ E 22° 27,844′ 285 m [GCRozs+Utelagazas] pontban térünk kelet felé, a DN75 jelzésű aszfaltozott főúton. Miután kacskaringózó szerpentineken megmásztuk az Aranyos patak és a Fekete Körös közötti vízválasztó Vertóp-nyerget (Saua Vartop), sőt a túlsó oldalon még ereszkedünk is egy keveset, elérjük az N 46° 31,095′ E 22° 39,695′ 1219 m [GCRozs+Parkolo] pontban levő helyet, ami nem egy jelzett parkoló, de itt biztonságban lehet parkolni. Budapest, Clark Ádám tér – és az előbb emlegetett parkolóhely 368 km. A parkolóhelytől 50 percet ír a szakadékig a tábla, de 1,8 óra alatt bőven meg lehet járni.
Parkolóhelyünktől pár méterre, a főút kanyarjában, a híd mellett, az N 46° 31,132‘ E 22° 39,696′ 1220 m [GCRozs+Kiindul] pontban megtaláljuk a piros és sárga jelzésű turistaösvényt. Ez vezet a Rozsda-szakadékhoz. Az út hossza parkolótól parkolóig 1,6 km. A turistajelzések mindenütt egyszerűen tökéletesek, sőt példamutatóak. Mégis érdemes felkészülni térképpel. Térképként a Dimap “A bihari Pádis karsztvidéke” 1:30000-es térképét tudnánk ajánlani.
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!) Az éjszakák hidegek! Az ösvények gyakran sárosak, csúszósak! Túráink egyik legfontosabb kelléke a kényelmes, vízhatlan bakancs, amely a bokánkat is védi! Mindegyik patak vize nyugodtan iható, mégis vigyünk magunkkal vizet. A kitűnően jelzett piros és sárga jelzésű “…ösvény északnyugati irányba indul, kemény, kvarcit sziklákon, meredeken felfelé. Nemsokára eltűnik a jobb oldalunkon felénk tartó patak, és előttünk kirajzolódik balra az 1476 m-es Bak-hát (Tapu), míg jobbra az 1314 m-es La Trei Morminti (“A Három Sírhelyhez”-nek lehet fordítani) csúcsok. Ez utóbbi az itt megfagyott turisták sírhelyére utal.”
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
A szakadék 500 m széles és 120 m-nél mélyebb. Pirosas lila színű kemény kvarcitaival és sárgás-vöröses löszoldalaival az Erdélyi-Szigethegység leglátványosabb árokképződése. A szakadék hatalmas sebhelyként egyben bizonyítéka annak a földtörténeti eseménynek, melynek során hosszú évmilliók alatt a kőzetek átfordultak, amikoris a legrégibb és legmélyebben elhelyezkedő kőzetek kerültek a felszínre. A Száraz-völgy lefelé járhatatlan és erdőrengetegek rejtik el vízének a Galbena felé történő folyását, amely esők alkalmával hatalmas mennyiségű homokot szállít az erről elnevezett “sárga” (Galbena) patakba.”
A Bihar-hegység ismertetése “Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Fő vonzerejét nem a hatalmas hegycsúcsok, hanem a szirtekben, zuhogó vízesésekben, vízelnyelő barlangokban, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke jelenti. Sehol máshol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól, mint itt, a Czárán Gyula által feltárt turistaparadicsomban.
A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.
Fedezd fel Erdély többi csodálatos látnivalóját is itt:
A Bihar-hegység legismertebb tájegysége Pádis vidéke, egy 1200 m középmagasságú karszt-fennsík, melyet hatalmas szakadékok öveznek, ezek között pedig mély völgyek, szorosok és kanyonok találhatók. A karsztfennsíkon dolinák, töbrök, barlangok, gleccserek, karrok, marmiták alakultak ki. A völgyekben rohanó vizek töbrökben, víznyelőkben, vagy barlangok szájában tűnnek el, majd kilométeres távolságokban karsztforrások formájában jelentkeznek újra.” Pádisi ládasorozatunkkal olyan természeti csodákra szeretnénk felhívni a figyelmet, mint a Szamosbazár, melynek egy része az Aragyásza-barlang, a Boga-csűr, az Elveszett Világ, az Eszkimó-jégbarlang, a Pokol Tornácai, azaz a Csodavár, és a Rozsda-szakadék. Egytől egyig télen járhatatlan, megközelíthetetlen célpontok! Használjátok ki a nyarat és főleg a kora őszt ezen csodálatos célpontok felkeresésére. Ebben kívánunk Nektek nagyon jó időt, kellemes túrákat, sok pozitív és felejthetetlen élményt és Jó Szerencsét a barlangokban, vízmosásokban!
A Rozsda-szakadék térképen
