A Kelemen-havasok (románul: Munții Călimani) a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. Maros, Hargita, Suceava és Beszterce-Naszód megye területén helyezkedik el, a Maros völgye és a Dornai-medence között. Több hegycsúcs tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert.
Szálj meg te is az Akácos vendégházban és kirándulj Erdélyben!
Székelyföld legszebb szállása – Akácos vendégház a Tari hegy tövében
A Kelemen-havasokba lévő Kelemen-forrás-csúcs (románul: Iezerul Călimanului) Hargita megye legmagasabb pontja (2031 m). A tetőn halad át Hargita megye és Suceava megye határa. Maroshévízről közelíthető meg a legjobban.
A Kelemen-havasok kelet-nyugati irányú vonulat, a Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulatának része. Ez a hegység hordozza Maros megye és Hargita megye legmagasabb pontját Pietrosz (Nagy-Köves csúcs 2102 m ill. Kelemen-forrás csúcs 2032 m). A hegység gerincétől nem messze halad Hargita, Maros és Suceava megye határa. A Kelemen-havasok lábánál található a Maroshévízi-, a Borszéki- és a Bélbori-medence. Ezekben a medencékben a vulkáni utóműködések részeként termálvizek és borvízforrások törnek a felszínre.
Erdély legszebb helyeit a térképen találhatod!
A Kelemen-havasok domborzatát a 400-600 méteres mélységű völgyek fölött húzódó Kelemen vulkáni plató (1300-1600 m-es magasságban), valamint a kúpszerű csúcsokkal szabdalt gerinc (1600-2100 m) jellemzi. A hegységben több vulkáni kráter található, melyek mindegyike magán viseli a természeti erők átalakító hatását. A kráterek közül a legmagasabb a kb. 10 km átmérőjű északkeleti Kelemen kráter, amelyet a Fekete-Sáros (Neagra Šarului) pataka vágott át északkeleti irányból. A kráter peremét a következő hegycsúcsok övezik: Kelemen Cserbükk (2013 m), Kelemenforrás-csúcs (2032 m), Vajda-csúcs (1825 m), Csont-hegy (1900 m), Rekettyés (2021 m), Kisköves (1993 m), Román-Negoj (1889 m), Magyar-Negoj (2081 m), Pietrosz (2100 m), Majoros-csúcs (1885 m), Tamás-csúcs (1862 m). Nagy kiterjedésű még az északi kráter, amelyet a Dorna vize vágott át északi irányból, és a nyugati kráter, amelyet a Beszerce vize szel ketté nyugat felől. A főgerinc nyugat felé a következő csúcsokkal folytatódik: Gruja (1882 m), Dundec (1923 m), Papláb (1837 m), Sztrunior (1885 m), Sztracsior (1963 m), Kis-Besztercés (1990 m), Zurzugó (1907 m) és a Cigányka (1397 m).
A Pietrosz-csúcs avagy Nagy-Köves (románul Vârful Pietrosul Călimanilor) a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkanikus eredetű hegycsúcsa, a Kelemen-havasok főgerincének része, egy nagy rétegvulkán maradványa. Maros megye és Suceava megye határán helyezkedik el.
A hegyre és a főgerincre Maroshévíz irányából több erdei úton is eljuthatunk. A csúcsról tiszta időben a Máramarosi-havasoktól a Fogarasi-havasokig rengeteg csúcs és gerinc látható. Délen a Görgényi-havasok erdőit láthatjuk, délkelet felé a Magyar-Negoj, a Kis-Köves és a Rekettyés-csúcs (2021 m). Ez utóbbin látható a meteorológiai állomás. A távolban megpillanthatjuk a Gyergyói-havasokat, a Hagymás- és Hargita-hegységet. Kelet fele látható a Vajda-csúcs (1885 m), Kelemen-forrás- (2032 m) és a Cserbükk (2015 m), a távolban pedig a Besztercei-havasok és a Csalhó. Észak felé a Tamó, illetve 12 Apostol sziklái emelkednek ki a láthatárból, távolabb pedig a Cohárd-hegység, illetve az Obcsinák. Északkelet felé pedig a Borgói-hegységet, illetve a Radnai-havasokat láthatjuk.
Fedezd fel Erdélyt a hegyek tetejéről!
