Kolozsvár

Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként.

Kolozsvár

A történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van. Délkelet irányában a 825 méter magas Feleki-domb északi lejtőjére kapaszkodik. Egykor a városon kívül volt a Kálvária-domb és a Fellegvár is, de ezek ma már a város belterületének számítanak.

Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:  
Erdély applikáció

Kolozsvár

Az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított. Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is. 1241-ben a tatárok ezt a várost is feldúlták, így a lakosságot pótolva 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette.

Kolozsvár

A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458-ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetőségét, a százférfiak tanácsát (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta. Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki magának. Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette – ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Kolozsvár

Székely Mózes fejedelem csapatai élén 1603. június 9-én vonult be Kolozsvárra, amint a Hans Zeidenstorffer és Adam Volner vezette német zsoldosok elhagyták a várost. A kolozsvári magyarok nagy üdvrivalgással köszöntötték a fejedelmet és a függetlenségpárti magyarok seregeit, de örömükben elkergették a jezsuitákat, és ezzel megszűnt a Báthory István által alapított első magyar egyetem. Székely Mózes fejedelem a kolozsvári és a szamosfalvi táborban tartózkodva igyekezett az Erdélyi Fejedelemség katasztrofális pénzügyi helyzetén segíteni. Ebben az időben, valamikor 1603. június közepe táján erős pénzt veretett a kolozsvári pénzverdében, amit Erdély legszebb pénzei között tartanak számon. 

Kolozsvár

1827. december 31-én este a város piacterén és főbb utcáin 247 lámpással elkezdődött a közvilágítás. 1869-től a petróleumlámpákat gázvilágítás váltotta fel. Miután 1906-ban egy belga cég erőművet épített a Hideg-Szamoson, 1907-ben már 218 utcában 1416 villanyégő volt. 1893-ban modern telefonhálózat létesült. 1879 és 1908 között a város kétmillió koronát fordított infrastrukturális beruházásokra. 1900-ban Kolozsvár 12 900 lakására 589 fürdőszoba jutott, ezzel országosan a második helyen állt Budapest mögött. A kiegyezést követően Kolozsvár elvesztette fővárosi szerepét, ipara elmaradt Temesvár, Nagyvárad és Arad mögött, de továbbra is a tudományos és kulturális központja volt.

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

Kolozsvár

Marosvásárhely után Kolozsvárott él a legnagyobb létszámú magyar közösség Romániában. Kolozsvárott keresztül halad az E60-as európai út, Ugyanakkor hiányzik az összeköttetés az európai 4-es folyosóval. Az áthaladó közúti áruforgalom terjedelme és a megfelelő elkerülő körgyűrű hiánya megterhelik a város belső forgalmát. A vasúti közlekedés tekintetében a város közvetlen összeköttetéssel rendelkezik Románia összes nagyobb városával. A városnak nemzetközi repülőtere is van.

Kolozsvár

Check Also

Gyimesi sajt, túró

Amíg a tanult, diplomás emberek előrébb vitték az országot, addig a „buta paraszt” mit csinált?

“Fiam, te azt mondod nekem, hogy” csakis a tanult emberek vitték előre az országunkat? “A …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük