A gábor-cigányok, vagy kalapos gáborok (esetleg gáborok) Romániában (főleg Erdélyben) honos cigányok. Természetesen a cikkben leírt jellemzők nem csak a „gáborokra” érvényes, hanem a többi, más „nemzettségre” is. Jellegzetességük a férfiak által hordott nagy, széles karimájú, fekete kalap, illetve a hatalmas bajuszuk, valamint a nők által hordott színes népviselet. Cigányul, magyarul és románul is beszélnek, de különállásukat szigorúan őrzik, és jellemzően nem házasodnak sem máshova tartozó cigányokkal, sem magyarokkal vagy románokkal. A gáborok általában jómódúak. Tipikus foglalkozásuk a tetőfedés és egyéb bádogos munkák voltak a XX. század második feléig, napjainkban azonban többségük csak kereskedelemmel foglalkozik, illetve egyesek színesfém-csempészettel is.
Az erdélyi lakosság szerint a román kormány félig-meddig elnézi a gáborok színesfém-üzelmeit, azzal az indokkal, hogy ezáltal ők tulajdonképpen az állam nemesfémvagyonát növelik. Csak azt tekintik gábornak, akinek a szülei, rokonai és házastársa is gábor. Megismerik egymást, amiben jelentős segítséget jelentenek sajátos öltözködési szokásaik. Az ezüst presztízstárgyak gyűjtését, valamint a használati funkció nélkül épített, fémlemezekkel fedett erdélyi villáikat is etnikai önazonosságuk gyakorlásának tekintik.
Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:
Erdély applikáció
A paloták egyértelműen a hivalkodásról, rongyrázásról szólnak. A családok egymásra licitálva akarnak minél díszesebb és nagyobb épületeket felhúzni, aztán a maguk ízlése szerint berendezni. Egy-egy palota százezer euróba is kerülhet, és a bútorok, valamint az épületek belső kialakítása is közel azonos értéket képvisel. A világ összes közhelyszámba menő műalkotásának gipsz- és egyéb másolatai, az arany és aranyozás bátor alkalmazása, a kínai vázát kőoroszlánnal keverő válogatás sokaknak giccsesnek hat, de hiba volna egyszerűen megbélyegezni ezt a stílust.
A palotás cigányok zárt közösséget alkotnak, nehezen állnak szóba idegenekkel. Azt pedig főleg nem szeretik, ha újságírók kérdeznek felőlük. A Daily Mail és a BBC is cikkezett már arról, hogy némelyikük nem feltétlenül tisztességes úton szerzi a pénzt – zsebtolvajlásról, koldusmaffiáról, fémlopásról is írtak. A helyiek pedig azt is beszélik, hogy a külföldön megkapott magas szociális segélyekből is elég sok pénzt tudnak hazautalni. A palotákban általában csak egy-két szobát cicomáznak ki, a többi teljesen puritán berendezésű, ha egyáltalán csinálnak vele valamit. A paloták többsége üresen áll, a mindennapi életük a palotához közeli, nem egyszer az összeomlás szélén álló kisebb házban zajlik.
