Pádis-fennsík (Bihar-hegység)

Nagyrészt Bihar megyében találjuk a Bihar-hegység vagy Bihari-havasok, az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbjeit. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar. A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll. A Bihari-havasokból ágaznak ki a hegycsoport mellékhegyvonulatai. Keleten a Kis-Szamos 1834 m, és a Gyalui-havasok (Munții Gilăului) 1670 m fekszenek. A Bihar-hegység tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtő területei határozzák meg. A Bihari-havasok a nyugat felé illetve az Erdélyi-medence felé haladó folyók vízválasztója. Az északi rész a Felső- vagy Nagy-havas, andezit és dácit kőzetekből épül fel.

A Bihar-hegység

A Bihar-gerinc mintegy 10 km hosszú havasi gerinc. Főbb pontjai északról dél felé haladva a Zengő (Piatra Grăitoare) 1658 m, Bihar-nyereg (Tarniţa Bihorului) 1510 m, Nagy-Bihar 1849 m, Kis-Bihar (Cucurbăta Mică) 1769 m, illetve a Nagy-Bihartól nyugatra is van egy nyúlványa a Zanoga-tó és Zanoga-csúcs (Zănoaga Mare vagy Tăul Mare), 1543 m felé. A Bihar-nyergen keresztül régen szekerek is közlekedtek Arieşeni és Poiana, illetve Rézbánya között. Vízválasztó gerinc, nyugati oldalán a Fekete-Körös forráságai találhatóak, keleti oldalán az Aranyosba tartanak a patakok, hogy azután a Maroson keresztül megkerüljék egész Erdélyt.

A Pádis-fennsík

Pádis-fennsík: Április közepén, május elején érdemes a fennsíkra ellátogatni, amikor a krókuszok (sáfrányok) virágoznak. Pádis a hegység közepén terül el. Földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte. A magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik.

Krókuszmező a fennsíkon

Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat, víznyelőket, töbröket (dolinákat), barlangokat.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

A Csodavár (Cetățile Ponorului) Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 m átmérőjű és 100-200 m mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a harmadik csak alacsonyabb vízállásnál. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található.

A Galbina-szurdok

Fedezd fel Erdély nevezetességeit:

Jelzett gyalogtúrák: Bársza-katlan (Groapa de la Barsa) Biharfüred (Stâna de Vale) – Bihar-hágó (Șaua Vârtop) Csodavár körút Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Ponor-Ék (Ic Ponor) Sárga-Körös vagy Galbina (Galbenei) körút Kék Magura Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Biharfüred (Stâna de Vale) Pádis erdészház (Cantonul Padiș) – Varasó tisztás (Poiana Vărășoaia) Pádis menedékház – Aranyos völgye Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Istenek havasa (Bohodei) nyereg Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Pádis menedékház SZAMOS BAZÁR (Cheile Someșului Cald) körút Vigyázó – Aranyosfői-jégbarlang (Peștera Scărișoara)

A Varasó-tó

Check Also

Gyimesi sajt, túró

Amíg a tanult, diplomás emberek előrébb vitték az országot, addig a „buta paraszt” mit csinált?

“Fiam, te azt mondod nekem, hogy” csakis a tanult emberek vitték előre az országunkat? “A …