Borszék

Borszék

Borszék város Romániában, Erdélyben, Hargita megyében helyezkedik el. A település Erdély egyik leghíresebb fürdő- és üdülővárosa, turistaközpont. Alsó- és Felsőborszékből áll, melyből utóbbi a fürdőtelep. A Székelyföld legészakibb települése Gyergyószentmiklóstól 40 km-re északra, a Bor-patak völgyében fekszik, a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Besztercei-havasok találkozásánál. Neve a magyar bor (itt borvíz, ásványvíz értelmű) pataknévből származik, melyhez a magyar szeg (= szeglet, sarok) utótag társult, amely az idők folyamán a szék (= vizes terület) főnévvel cserélődött fel.

Borszék

Már a 16. században ismert gyógyvize, több mint 30 bővizű borvízforrása van. A fürdő a falutól 4 km-re 900 m magasan található. Az itteni borvizet szekereken messze vidékekre is elhordták a helybeli székelyek. Fürdőháza 1725-ben épült, borvizét már 1770-ben palackozták, 1793-ban vegyelemezték. Szénsavtartalma magas, a tizenöt forrás mindegyike más más összetételű. A rohamosan fejlődő település 1968-ban kapott városi rangot. 1910-ben 1862 lakosából 1702 magyar, 126 román, 125 zsidó és 10 német. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásához tartozott.

Borszék

A Borszéki-medencében aránylag későn telepedett meg állandó lakosság, a vidék elszigeteltsége, a nagy kiterjedésű erdők, az éghajlat zordsága nem kecsegtette a telepedni vágyókat. Egyes házak, szállások, fürdőházak voltak ugyan a 18. század első felében, sőt valószínűleg már ezt megelőzően is, ezeknek lakói azonban nagyrészt fürdővendégek lehettek, akik Borszéket a nyári időben keresték fel.

Borszék

Bethlen Farkas „Históriája” tesz először említést a borszéki borvízről, amelyet a Gyulafehérvári udvarban gyógyítási céllal fürdésre használt Báthory Zsigmond. E terület, mint Gyergyóditró és Gyergyószárhegy községek közbirtoka a 18. századtól „Borszék mezeje” néven vált ismerté (Orbán Balázs is e néven említi), és legeltetésre használták. Az állandó település létrejötte az Üveggyár létesítésével hozható kapcsolatba (1806), de az anyaközségektől igazgatásilag csak 1896-ban szakad el végérvényesen. Ez tűnik ki a Lázár grófok 1745-ben kelt perokmányiból is. Állandó település jellege azonban csak jóval később, a 19. század közepén alakulhatott ki.Borszék a 19. század végéig nem volt önálló közigazgatási egység. Ditróhoz tartozott, önállóságát csak 1896-ban nyerte el. Anyakönyvi vitelét 1896-tól vezetik. A több mint 200 éves „Borszéki történet” a település fejlődésének sikertörténete is amely nagyban a nagyszerű borvízforrásokkal és azok hasznosításával áll szoros kapcsolatban. Neves személyiségek is látogattak ide: Blaha Lujza, Mihai Eminescu, Vasile Alecsandri.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Borszék

A 20. század minden megpróbáltatásai különösen a két világháború és az impériumváltás a töretlenül fejlődő immáron világhírű fürdőt kedvezőtlenül érintették, amelyre ráadásként a szocializmus építésének hazug gazdaságpolitikája már csak kegyelemdöfést adott. Borszék, az egykoron Karlovy Vary-val, Badennel, Ótátrafüreddel egyenrangú fürdőhely ma már csak árnyéka önmagának. A gyönyörű sétányok, a bájos fürdőpavilonok, de főleg a gyógykezelő központ teljes mértékben leromlottak és a sajátos fürdőhelyi „színes világ” csak az emlékezetben maradt fenn.

Borszék

Borszék közelében találunk sok-sok olyan célpontot, ami vonzóvá teszi a környéket. Érdemes felkeresni Csíkszereda, Karcfalva, a Zetelaki-víztározót és a Csorgókő vízesést a közelben , de a Békás-szoros és a Gyilkos tó sincs messze! A Parajdi sóbányát és a Szovátai Medve tavat is feltétlenül el kell látigatnia annak, aki Székelyföldön tölti a vakációját A közelben találjuk még Borszék városát, ami a borvizeiről híres, de a Madarasi-Hargita hegyei és völgyei között is kellemes túrákat tehetünk.

Borszék térképen

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

Check Also

határátlépés románia felé

Aki most indul Erdély felé, az számoljon több órás várakozással.

TÖBB ÓRÁRA NÖVEKEDETT A VÁRAKOZÁSI IDŐ A VÁLLAJI ÉS A CSENGERSIMAI HATÁRÁTKELŐHELYEN! A megnövekedett utasforgalom …