Nagybánya

Nagybánya (románul: Baia Mare, régi elnevezése: Asszonypataka (1329)) Máramaros megye székhelye. A város az ország északnyugati részén, a Nagybányai-medencében, az 1307 m magas Rozsály-hegy déli lábánál, a Zazar folyó partján fekszik. Északról a Gutin-hegység (és az annak részét képező Rozsály-tömb, románul Igniş) határolja. Közigazgatási területe 234,71 km², a városhatáron belüli, szűken vett terület pedig 33,75 km². A szomszédos községek délen Lénárdfalva és Tőkésbánya, keletre Felsőbánya, nyugatra pedig Alsótótfalu.

Nagybánya

Egyes történelemkutatások szerint a város első említése 1142-ből, II. Géza korából való (FrauenbachAsszonypataka néven), amikor a király szászokat telepített a környékre. Mások szerint a tatárjárás után, IV. Béla uralkodása idején jött létre. A legrégebbi fennmaradt oklevél 1327-ből való; ebben Károly Róbert király Zazarbánya néven említi a települést. Tőle származik egy 1329-es oklevél is, melyben Rivulus Dominarumnak (Asszonypataka) hívja, a szomszédos Felsőbányát pedig Mons Mediusként (Középhegy) említi. A Rivulus Dominarum elnevezés arra a középkori apácazárdára vonatkozott, amely a mai Klastrom-réten állt. Nagy Lajos király 1347-ben, majd 1376-ban állított ki kiváltságlevelet a városnak; a másodikban többek között a bányászatot is szabályozta.

Nagybánya

A román történelemszemlélet szerint a Nagybányai-medence Boirebisztasz dák államának része volt, és néprajzi, nyelvészeti és régészeti bizonyítékok igazolják a románság kialakulását és folytonosságát ezen a tájon. Nagybánya akkori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedők voltak. Nagybánya messzi földön híres volt Szent István nevezetű gótikus stílusú templomáról, ami egyedi módon kéthajósnak épült, és 1387-ben fejezték be. A templom méretei impozánsak voltak, az épület 50 méter hosszú, tornya pedig 40 méter magas volt. Hatalmas tornya, a Szent István-torony a mai napig magaslik Nagybánya felett. A város iskolájáról 1380-ból maradt fenn írásos emlék. Az 1408-as évben városi kórházról tesznek említést. Pénzverde már 1411-ben működött. A város 1411-ig királyi város volt, ekkor azonban Zsigmond király Lazarovits István szerb uralkodónak adományozta. Később Hunyadi János kezére került s keze alatt a bányászat ismét fellendült. Hunyadi János házat épített Nagybánya főterén, ami mai napig is megtekinthető.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

1464-ben Mátyás király kiváltságlevelet írt a városnak, az ő uralkodása alatt a bányászat ismét megerősödött. A moldovaiak betörései miatt, Nagybánya kérésére Mátyás király megengedte a városnak, hogy falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal vehessék körül. Ezekből napjainkra már csak a Mészáros-bástya maradt fönn. Ebben az időszakban a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt. 1551-ben a Habsburg-házbeli I. Ferdinánd birtokába került a város. A bányák ekkor magánkézből bérlők kezébe kerültek s a rablógazdálkodásuk miatt a bányászat ismét hanyatlófélbe került, az egyébként jól felszerelt, európai szintű bányák ismét elhanyagolttá váltak. A bányászat mellett kőművesek, ácsok, kőfaragók, szűcsök, fazekasok, szabók, ötvösök voltak jó hírű mesteremberei Nagybányának. A nagybányai ötvösök országszerte ismertek voltak. 1742-ben pestisjárvány pusztított Nagybányán. 

Nagybánya, Szent István torony

A Kiegyezés (1867) után a kincstári és magánbányák újabb virágzása következett. 1896-ban megalakult a magyar képzőművészet egyik legjelentősebb központja, a nagybányai festőiskola. Kiépült a vasútvonal Szatmár és Dés felé, kigyúltak az első villanylámpák (1909). 1889-ben jelent meg az első román nyelvű újság, a Gutinul című hetilap. Lakossága fél évszázad alatt több mint kétszeresére nőtt.

Ismerd meg Erdély nevezetességeit

1910-ben 12,877 lakosából 9,992 fő magyar, 2,677 román és 175 német volt.
Az 1992-es népszámlálás szerint a 149,205 fős lakosság nemzetiségi összetétele: román 80,59%, magyar 17,39% (25,364 fő), német 0,64%, zsidó 0,06%. 1992 és 2002 között a romák és az ukránok kivételével minden nemzetiség lélekszáma csökkent, de eltérő arányban. A 2002-es népszámlálás szerint 136,254 fő lakta. A nemzetiségi arányok: románok 82,85%, magyarok 14,79% (20,466 fő), cigányok 1,5%, németek 0,35%, ukránok 0,25%, zsidók 0,04%

Nagybánya közelében ajánljuk még:
Lápos-hegység
Kakastaréj, Gutin-hegység
Máramarossziget

Nagybánya térképen

forrás: wikipedia

Check Also

Ki szereti a cigányokat Romániában?

Ki szereti a cigányokat Erdélyben és Romániában?

Az IRSOP (Román Közvélemény-kutató Intézet) fölmérése szerint Romániában a lakosság 5 százaléka rokonszenvet, 68 százaléka …