Szaplonca (románul: Săpânța) község Romániában, Máramaros megyében. Máramarosszigettől 21 km-re északnyugatra, a Tisza bal partján fekszik.
A szaploncai sírkert sajátos arculatának története 1935-ben kezdődött, ekkor kerültek az első fából faragott, olajfestékkel díszített és a népköltészet vicces írásaival ellátott keresztek a hantokra. A tölgyfa keresztekre Stan Ioan Pătraş mester vésővel farag élet- vagy arcképet, majd az ún. élénk szaploncai kékkel festi meg. Sajátos hangulata igazán a helyesírásnak és központozásnak fittyet hányó, nyelvjárással megírt feliratokkal válik teljessé, melyek 5-10 sorban jellemzik az elhunytat, „üzennek a túlvilágról”. Természetesen ezek román nyelven íródtak, bár alaposabb kutakodás után találhatunk magyar vezetéknevű fejfákat is.
Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:
Erdély applikáció
Minden fejfa különböző történetet mesél el, a festett képek és a feliratok általában az illető foglalkozását jelenítik meg, de találunk olyanokat is, ahol az elhalálozás körülményeit ecsetelik sokszor meglepően plasztikusan. A temető bal oldalán középtájt például az egyik fejfán lévő rajz szerint a pásztort egy gonosz, bajuszos magyar gyilkolja le éppen. Az újabb rajzok gyakran szörnyű közúti baleseteket idéznek fel. A falubeliek pedig sokszor maguk fogalmazták, s fogalmazzák meg ma is szeretteikről vagy éppen önmagukról (ilyen is akad a temetőben jónéhány) azt a vidám pár sort, amely a fejfára kerül.
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
1935-től 1977-ig mintegy 800 ilyen sírjel került a temetőbe, a mester halála után tanítványa, Dumitru Pop-Tincu folytatta a munkát. Az elhunyt mesternek díszhelyet szántak a temetőben, mely az egyedi ötletnek köszönhetően az Unesco védelme alá is bekerült. Az évtizedek folyamán a régebbi keresztek alja korhadni kezdett, színeiket a nap kiszívta. A fafaragónak a faluban emlékmúzeuma is van. A román idegenforgalmi hivatal szerint a Máramarosszigettől húsz kilométerre fekvő település sírkertje az egyiptomi Királyok völgye után a világ második legegyedibb és -híresebb temetkezési helyének számít.
A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:
A szinte szabadtéri múzeumnak tekinthető vidám temető látogatók ezreit vonzza a térségbe, nemcsak a sajátos megközelítés miatt kuriózum és érték azonban, hanem a feliratok tanúsága a XX. századi társadalmi struktúra és életszemlélet hű tükre, mely a folkloristák gazdag kutatási területévé vált. Szociológiai és társadalmi szempontból is jó kis forrásanyag egy ilyen temető, hiszen megtudhatjuk, hogy ebben az időszakban ki mivel foglalkozott, hogyan halt meg.
