Szelindek egy falu Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén. Vára a község közepén, egy ötven méter magas dombon áll. A szelindeki vár első, napjainkig fennmaradt írásos említése 1529-ből való. A nagy valószínűséggel „gerébi” nemesi család (vagyis szász előkelő) kihalta után ezt az erődítményt is átvette a helyi németajkú lakosság, mely a további évszázadok vérzivataros háborúiban nekik és értéktárgyaiknak, jószágállományuknak menedékül szolgált.
A vár téglából épült. Nagy valószínűség szerint a helybeli szász előkelő földesúr, „geréb” által a XV. században létesített magánvár céljából emelhették Szelindek várának korai magját, mely az É-i részen álló 12 x 12 méter külső méretű, 3 méter falvastagságú öregtoronyból és az azt övező várfalból állhatott. Valamivel későbbre tehető a D-i oldalt lezáró 30 méter széles, grandiózus méretű lakópalota létrehozása, mely még mindig a földesúri família birtoklásához köthető.
Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:
Erdély applikáció
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
A szelindeki vár elkerülte a Habsburg I. Lipót német-római császár és magyar király által kiadott, a feleslegessé vált és a lázadók búvóhelyéül tartott magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot, így továbbra is itt őrizhették a lakosság élelmiszer-tartalékát és értékeit. Utolsó katonai jellegű eseményei a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc idején zajlottak le 1705-ben. 1707-ben a kurucok kénytelenek voltak kivonni az őrséget Szelindekről, de mielőtt elindultak volna a vár védőműveit megrongálták: bástyáit felrobbantották, épületeit felgyújtották.
A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:
A békésebb időszak beköszöntével a lakosság igyekezett helyreállítani a raktáraknak kiválóan alkalmas épületeket, de az 1719-es pestisjárvány megritkította a soraikat, így abbamaradtak az építési munkálatok. A XVIII. században már nem törődtek úgy vele, megkezdték egyes részeinek lebontását, az anyagát felhasználva a völgybeli lakóházak létesítésére. Szerencsére még napjainkban is nagyrészt állnak falai és védőművei, melyeket restaurálással meg lehetne menteni a történelmi múltra kíváncsi látogatók számára.
