Erdély

Solymos vára a Maros partján

Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon. Szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a Kelet-európai-síkvidékről az Erdélyi-medencébe. Utánuk következtek a kelták (i. e. 3-2. század), majd a dákok (i. e. 2. századtól i. sz. 106-ig). 106-ban, Traianus római császár légiói átkeltek a Dunán, az elkövetkező másfél évszázadon át római provincia volt. A magyarok 895-ös honfoglalásukkor a Kárpát-medencében találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, ők voltak a székelyek.  A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit.

A Király-hágó

Erdély földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül.

Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:  
Erdély applikáció

Kőhalom vára

Erdély az ország középső-nyugati része, amely a valahai Erdélyi Fejedelemségből alakult ki, és történelmileg nagyjából egységes, ám kulturálisan nagyon különböző területeket takar. Sokszor Erdély alatt egy jóval bővebb tájegységet, a történelmi Magyarország Romániához csatolt részét értik, azaz a régiót délnyugatról határoló Bánságot, a nyugati Partiumot és az északi Máramarost is ezzel a névvel említik. Mindkét régió meghatározásra áll, hogy északkeleti szomszédja Bukovina, keleti Moldva, délkeleti Munténia, déli Olténia.

A Torockói-hegység

A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:

  • Északnyugat-Erdély
  • Közép- és Kelet-Erdély
  • Délnyugat-Erdély

A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja.

A Gyimesek

Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák:

  • Erdély (ezen belül Székelyföld)
  • Partium
  • Bánság (azaz Kelet-Bánság)
A Madarasi-Hargita

tágabb értelemben vett Erdély (Erdély+Partium+Bánság) kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km. Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magasságban), legmagasabb pontja a Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), amely egyben Románia legmagasabb pontja (2544 m). A jelenkori (2011) Erdély legnagyobb városa Kolozsvár; Nagyvárad a Partium legnagyobb városa; Temesvár a Bánság központja; Marosvásárhely a történelmi Székelyföld „fővárosa”.

A Bukura-tó, Retyezát

Nyugati részén az Alföld keleti szegélye húzódik. Keletebbre az Erdélyi-szigethegység található, amely a Berettyó völgyétől a Maros völgyéig terjed. Változatos felépítésű hegyek alkotják, legmagasabb (1848 m) és talán legszebb része a mészkőből álló Bihar-hegység. Az Erdélyi-szigethegységtől keletre az Erdélyi-Medence található, amelyet a földtörténeti harmadidőszakban még tenger borított (erre utalnak a gazdag kősó-, és földgáztelepek. A süllyedékes tájat a kéregmozgás és az erózió dombsággá alakította. A szélén több kis medence van (például a Fogarasi-Medence, Szebeni-Medence), belseje két nagyobb tájegységre osztható: a Mezőség és a Küküllőmenti-dombvidék.

Kolozsvár

Az Erdélyi-medencét keleten és délen a Kárpátok vonulata szegélyezi, a félköríves hegyvonulaot két eltérő szakasz, a Keleti-, és Déli-Kárpátok alkotja. A Keleti-Kárpátokat négy, földtanilag eltérő vonulat alkotja. Nyugaton (legbelül) vulkanikus hegyek vannak (például a Kelemen-havasok, Görgényi-havasok és a Hargita), amelyek a Kárpátok legfiatalabb hegyei. A második, legöregebb vonulat kristályos kőzetekből áll (például Radnai-havasok (2303 m), Gyergyói-havasok). A két külső vonulatot üledékes kőzetek (mészkő, homokkő) alkotják. Ide tartozik például a Nagy-Hagymás, Csíki-havasok, Háromszéki-havasok, Csukás, Brassói-havasok és Bucsecs.

A Csomád-hegység, Szent Anna-tó

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Az egyes vonulatok közt tágas medencék vannak: Gyergyói-medence, Csíki-medence, Brassói-medence. A Déli-Kárpátok a Temes folyó völgyéig tartanak, főként kristályos kőzetekből álló alpesi jellegű hegyek, formájuk őrzi a legutóbbi jégkorszak nyomait (gleccservölgyek, kárfülkék, glaciális tavak). Ide tartoznak a Fogarasi-havasok, Páring, Retyezát. Itt található a szénben gazdag Petrozsényi-medence is. A Déli-Kárpátok nyugati folytatása a Bánsági-hegyvidék, amelyet alacsonyabb hegyek (1500 m alatt) alkotnak.

Herkulesfürdő

Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. A csapadék eloszlása is a domdorzatnak megfelelően alakul: a hegységekben 700-1200 mm, a dombvidéken és medencékben 500-800 mm, a síkságon 500-600 mm.

Nagybánya

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

Erdély növényvilágát az erdők jellemezték. Hajdan a nyugati határvidék területét is kiterjedt ligetes tölgyesek, mocsári tölgyerdők borították, ezért Erdőhát volt a neve. Ahogy közeledünk a dombokhoz és hegyekhez, megkezdődik a zárt tölgyesek övezete. Itt elsősorban a kocsányos tölgy az uralkodó, de honos a cser és a magyartölgy is. A hegyekben a kocsánytalan tölgyfajok veszik át a főszerepet. Égtájak és helyi domborzati viszonyok szerint a tölgyeseket a bükkösök váltják fel, melynek vezérfaja a bükk. 

Segesvár

Az igazi fenyves öv a lucfenyő hazája. A lucfenyő 1800 méterig, sőt eltörpülve magasabbra is felhatol. A havasi övben 2000 m körül a terjedelmes törpefenyvesek, borókások alkotnak áthatolhatatlan sűrűséget. Ezen túl már csak a mohák, zuzmók világa, s végül a csupasz sziklák tömbjei következnek. Különleges sztyepp jellegű növényzete van az erdélyi Mezőségnek, és sok ritka növény található a magashegységi lápokban. Románia szigorúan védett „Nemzeti Parkja” a Retyezát északi oldalán van.

Az állatvilág legértékesebb tagjai erdős környezetben élnek. A sík vidéken gyakori a tenyésztett apróvad, a nyúl, fácán, fogoly, őz, dámvad és vaddisznó. Ezzel szemben a magas hegyvidék nagyvad-állományában ma is akad a szarvason kívül medve, farkas, és hiúz is. A halak közül a nagyobb folyóvizekben és tavakban a legjelentősebb halfélék a harcsa, a csuka illetve a pontyfélék, de az erdélyi folyókban megtalálható a menyhal is.

A Fogarasi-havasok

Az előforduló lazacfélék közül a dunai galóca volt a legjelentősebb, a mértéktelen halászat és a folyóvízi faúsztatás következtében azonban állománya erősen megritkult, több folyóból el is tűnt. Erdély területéről is eltűnt több állatfaj. A Bánságból kipusztult a rákosi vipera, a madárfajok közül eltűnt a Kárpátok magas hegyvidékein élő szakállas saskeselyű, illetve a Kárpátok magas hegységeiből a kőszáli kecske is.

Check Also

Gyimesi sajt, túró

Amíg a tanult, diplomás emberek előrébb vitték az országot, addig a „buta paraszt” mit csinált?

“Fiam, te azt mondod nekem, hogy” csakis a tanult emberek vitték előre az országunkat? “A …

One comment

  1. Az Isten verje meg azokat a népeket, kik, Jézus-Édesanyja Országát, Szét darabolta. Megalázta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük