Ki szereti a cigányokat Erdélyben és Romániában?

Az IRSOP (Román Közvélemény-kutató Intézet) fölmérése szerint Romániában a lakosság 5 százaléka rokonszenvet, 68 százaléka ellenszenvet érez a cigányok iránt, s a maradék 27 százalék közömbös. Ez meglepő, már csak azért is, mert Romániában a cigányság aránya 10 százalék fölötti, egyes becslések szerint a 20 százalékot is eléri. Jogos tehát a kérdés: szereti-e valaki a cigányokat Romániában?

A válasz – bárhogyan próbálnánk áltatni magunkat – nemleges. Sajnos pogromok sora bizonyítja ezt. Húsz fölötti azon települések száma, melyekről elüldözték a cigányságot. Felégették, szétverték lakásaikat, s még a romokba sem engedik visszaköltözni a hajléktalanná vált, sokgyermekes családokat.

Erdélyi cigányasszony
Erdélyi cigányasszony

 

Értelmiségi, másféle nacionalizmustól mentes fiatalok meggyőzödesésen vallják, hogy a romániai gazdasági katasztrófa egyik oka a cigányság. S azt is, hogy csak egy megoldás létezik: e közösség megsemmisítése. Eddig egyetlen személyt sem vontak felelősségre. Az újságírók kérdésére a kivizsgálások mindig „titkos szakaszban” vannak, s minden további érdeklődés csak hiábavaló fáradozás. A lakosság „jogos” felháborodását, a többség „jogos” önvédelmét emlegetik egy olyan országban, ahol jogállam épül (nemrég még a sokoldalúan fejlett szocialista gazdasági rend épült, de azt felfüggesztették).

A Románia cigányok többségét a mélyszegénység jellemzi
A Románia cigányok többségét a mélyszegénység jellemzi

 

A papok nem tesznek meg mindent a kedélyek csillapítása érdekében. Említésre méltó a kászonaltízi (Hargita megye) katolikus pap kijelentése, mely szerint megérthető a pogrom elkövetése, hiszen a lakosság nem köteles elviselni a cigányokat. „Nem kívánjuk, hogy a cigányokat agyonüssék, de azt sem lehet megtűrni, hogy az embereket terrorizálják. Elismerem, hogy a falubeliek egy kicsit (egy halott, 200 hajléktalanná vált ember) túlmentek a tisztesség határán, de a cigányok túllépték a falu türelmét.” A mise és az Úr napján, vasárnap gyújtották fel a házakat, s a nekibuzdult szervezők az esemény előtt is beszéltek a pappal (arra próbálták rávenni, hogy meghúzassa a harangot, mint ahogy ez ilyenkor más helyeken – például M. Kogalniceanun – lenni szokott).

Erdélyi cigány család
Erdélyi cigány család

 

S mi a cigányok elleni vád? Bűnözők.

Van, mikor valóban súlyos bűntény robbantja ki a lappangó gyűlöletet. Bolintin Dealon, egy elsőéves joghallgató vált gyilkosság áldozatává. A tettes, egy részeg cigány, már a rendőrség kezén volt, mikor megkezdődött a lakások felégetése. Kászonfeltízen egy székelyt megkéselt négy cigány. A válasz nem késett: még aznap este két ártatlan öreg cigányt elvertek (egyikük belehalt sérüléseibe), s néhány nap múlva lángokban álltak a cigányok házai. A négy késelő cigányt a rendőrség elfogta, de sem a cigány gyilkosai, sem a pogrom résztvevői nem ismeretesek. Énnek ellenére a faluban határozottan állították, hogy a cigányok bűnözők, s ők szenvedő bárányok.

Miért gyűlölik valójában a cigányokat Romániában? A nacionalizmus rendkívül divatos lett, nemcsak itt, de szerte Kelet-Európában. A cigányok sötétebbek, kalaposabbak… De emellett létezik más magyarázata is a gyűlöletnek. A magyarellenes csoportoknak eszükbe sem jutott felemlíteni a magyarok ama „barbárságát”, hogy öreg cigányokat vertek holtra, sokgyermekes családokat tettek hajléktalanná. A cigányokat kevésbé szeretik, mint a magyarokat. Miért? – kísért ismételten a kérdés. Mert félnek a cigányoktól. Ha a cigány gyűlölőket kérdezzük, a kisebbségellenes indulat szokványos fordulatait ismétlik: sokan vannak – még többen lesznek –, üzleti szelleműek, jól kereskednek, egyre gazdagodnak… S egyszer, egy majdani népszámláláskor kiderül: ők a többség. Hát ezért kell őket tűzzel-vassal irtani, ezért hunyják be szemüket a hatóságok.

A falvak népe természetesen nem gondolkodik ennyire bonyolultan. Ő csak azt látja, hogy nincs minden rendjén. Bűnöst keres, s elfogadja a bűnös népcsoport megbélyegzését.

S a cigányok? A társadalom szélére kényszerített népcsoportokban nagyobb arányú a bűnelkövetők száma. Nincs kötelessége annak, akinek joga sincs. (1888-ban Magyarországon a románok számítottak bűnözőknek. A román lakosság 7,6 ezreléke volt elítélve.) Miközben az országban egyre nagyobb a nyomor, a cigányok egy része – hasonlóan más népcsoportok képviselőihez – gazdagszik. A cigányok gazdagodása azonban látványosabb, mint másoké, éppen mert az átlag szegényebb, s egyúttal „botrányosabb” is, hisz a cigányok a közkeletű megítélés szerint nyomorultak és méltatlanok a jómódra. Ha tehát gazdagodnak, ennek vagy lopás az alapja, vagy az, hogy sötét üzleti trükköket alkalmaznak és mindenkit lefizetnek. Ezt persze bizonnyal teszik, de nemcsak ők. A pogromok sem a városi, kereskedő cigányokat, sem a rablógyilkos bandákat nem érintik. Azok tovább fejlődnek, gyarapodnak. Bolintin Dealon a cigányok kőművesként járták az országot. Az évtizedek során, nehéz munkájuk árán gazdagodtak meg. A vidék szegényes viskóihoz képest palotákban laktak. S mindez egyetlen éjjelen a tűz martalékává lett. Lakóik tisztességesen gazdagodtak meg, de a semmivel maradva ma már nem tarthatják fenn magukat ugyanígy. Vagy kereskedni kezdenek, vagy betörni.

Visszatérve az eredeti kérdéshez: szereti-e valaki a cigányokat? Nem. Nem is kell őket szeretni. A „kollektív szeretet” éppolyan téves, mint a „kollektív gyűlölet”.

 

forrás: Beszélő On-line (A cikk írója, Haller István 1962-ben született Marosvásárhelyen, geológia szakot végzett a kolozsvári egyetemen. Jelenleg az Erdélyi Figyelő című marosvásárhelyi képeslap munkatársa.)

Check Also

Gyergyóremetei repülőtér

Székelyföldön, Gyergyóremetén repülőtér épül és még az idén át is adják.

Olyan repülőteret építenek Gyergyóremetén, amely utasszállítók fogadására is képes lesz. Az utóbbi időben Csíkban és …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük