Kedveskéim Erdély soha sem lesz Svájc – egy román tudós írása örökérvényű!

 
Erdély zászló
Erdély zászló
 
 
Mielőtt tovább pörgetnéd a telefonodat, érdemes pontosan értelmezve elolvasni a cikket és elgondolkodni! 32 év alatt Erdélyből eltűntek a Németek és a Magyarságot is ugyan úgy elnyomja az “államalkotó” népet képviselő politikusok, mint 32 évvel ezelőtt. El lehet mondani, hogy a Romániai Magyaroknak 32 éve NINCS választásuk, hiszen kényszerből csak 1 pártra tudnak szavazni akik nem a megválasztóikat, hanem a saját zsebüket képviselik és főleg az utóbbi 11 évben elképesztő mértékben meggazdagodtak!
 
Kattints a fotóra lejjebb és olvahatsz a Romániai Magyar szenátorokról!

Bemutatjuk hargitai szenátoraink: a marhatartó és a pénzfejő

 
I. P. Bratianu: Egy román tudós vallomása 31 évvel ezelőttről!
A marxista szocializmustól a nemzeti szocializmusig Ceausescu alatt
Büszkén vallom magamat románnak, de még büszkébb vagyok erdélyi román voltomra. Őseim oláhok voltak, ami annyit jelent, “pászto¬rok”, akik több mint ezer évvel ezelőtt elindultak északra valahonnan a mai Albánia közeléből nyájaikat legeltetve és maguknak békés, biztonságos életet keresve.Helytelen és történelmileg megala¬pozatlan, hogy román tudósaink politikai okokból olyan származási elméletet találtak ki, mely szerint Erdély földjén őshonosok volnánk. Mi csak körülbelül hat évszázada élünk e földön, és büszkék vagyunk rá, hogy a már régebben itt élt magyarokkal, németekkel együtt átvettük a nyugati kultúrát és az európai népek közösségének tagjai lettünk, így alakult ki az a sajá¬tos erdélyi kultúra, mely egyedülálló a világon. Az itt élő népek adták ebbe a kultúrközösségbe a maguk sajátos értékeit, s így jött létre az erdélyi kultúra. Mindig azt reméltem, hogy egyszer a három nép véglegesen egymásra találásából megva¬lósul az álom: Erdély, mint a keleti Svájc.
Politikai, gazdasági problémák esetén a Román politikusok szeretik elővenni a “Magyar kártyalapot” (minden a Magyarok hibája), a Romániai Magyar politikusok pedig a Román kártyával csapják szembe a megválsztóikat (minden a Románok hibája) szerk.

Sajnos, ez a remény eddig nem teljesült be. A II. világháború előtt a hitleri Németország tüzelte egy¬más ellen az erdélyi nemzetiségeket, hogy azután így megosztva őket, kihasználhassa a nemzeti gyűlöletet. A háború után – habár az un. “szocialista alkotmány” a nemzetiségeknek a legszélesebb egyenjogúságot biztosította – a rendszer fokoza¬tosan rátért a legkegyetlenebb elnyomási politikára. Ez különösen 1956 után kezdődött el Erdélyben a legdrasztikusabb eszközökkel, amikor az erdélyi magyarságot az 1956-os magyar forradalommal való szimpatizálással vádolták. Ez volt az ürügy, melynek leple alatt megindult az erdélyi magyarság elnyomási folyamata. Az első lépés a kolozsvári önálló Bolyai Egyetem megszüntetése volt, melyet beolvasztottak a román Babes Egyetembe. A beolvasztásnál én is ott voltam, és együtt szen¬vedtem magyar egyetemi kollegáimmal, amikor Ceausescu brutálisan elvágott minden vitát, mely a Bolyai Egyetem önállóságát próbálta megvé¬deni. Akkor lett kollegám és jó barátom, Szabédi László költő öngyilkos, mert nem bírta lelkileg azt a meghurcoltatást, amellyel azért sújtották, mert védte a Bolyai Egyetem önállóságát. Azóta sok száz magyar tanárt és diákot juttatott Ceausescu börtönbe, kergetett öngyilkosságba, olyanokat, akik fel merték emelni szavukat a kegyetlen nemzetiségi elnyomás ellen.1959-1962 között több mint 2000 magyar iskolát olvasztottak be román iskolákba, mint azok tagozatait. 1955-ben a X. párt¬kongresszuson már nyíltan kimondta, “Románia nemzeti állam, melynek egész területét az egységes román nemzet foglalja el.” Ezzel az un. “szocialista” Románia nyíltan nemzeti szocialista állammá vált Ceausescu diktátorral az élén. A soviniszta diktatúra módszerei is hasonlóak a hitlerizmuséhoz. A légből kapott dákoromán elmélet alapján csak románoknak, “az uralkodó fajnak” van joga ehhez a földhöz, a többi nemzetiség (több mint 5 millió) csak jövevények, betolakodók, akik örülhetnek, hogy egyáltalán megtűrik őket.

Hogy az erdélyi magyarság ezeréves törté¬nelmének és kultúrájának nyoma se maradjon, Ceausescu rendszere elrendelte az összes egyházi és magánkézben lévő irattár államosítását. A pótolhatat¬lan történelmi értékű levéltári anyagot összeszedték, és ismeretlen helyre szállították. A soviniszta düh kiterjedt a magyar temetőkre is, melyeket felszámoltak, nehogy kopjafák és sírkövek hirdessék Erdély múltját.

“KEDVES MAGYAR HONFITÁRSAIM!” – EGY ROMÁNIAI MAGYAR LEVELE

Mind ezt mint humanista román írom le, akinek fáj a mai román rendszer népgyilkosságot súroló magatartása. Mint olyan erdélyi román írom a fentieket, akit mélyen megrendített Szikszai Jenő és Kuthi Lajos brassói tanárok tragédiája, akiket meggyilkoltak a titkosrendőrség pincéiben, mert véd¬ték az erdélyi magyarság jogait. Minden tisztele¬tem Király Károlyé, aki vállalva minden áldoza¬tot, kiállt az erdélyi magyarság védelmére és segélykiáltását eljuttatta nyugatra.

Végül: hiszek Erdély jövőjében, hiszem, hogy egyszer a három nemzet, a magyar, a román és német megtalálja egymás kezét, és vállvetve megteremtik az önálló Erdélyt, mely a nagy európai rendezés után a Közép-európai Egyesült Államok méltó tagja lesz.

I. P. Bratianu írása, mely először angol nyelven a “Transylvania and the Hungarian-Romanian problem” című amerikai kiadványban (Danubian Press) jelent meg, majd a torontói Magyar Élet 1980. március 1-i számában magyarul is napvilágot látott, egy nagyon tisztességes, európai műveltségű, humanista román tudós álláspontját tükrözi. Szükségesnek tartottuk, hogy a hazai olvasóközönség is tudomást szerezzen róla. Ezekkel a jóérzésű, emberséges románokkal kell összefognunk, hogy létrejöhessen az önálló Erdély, e szomorú sorsú tündérország valamennyi lakója javára.

(Forrás: Nemzeti Újság, 1990. március 1.)

 

Check Also

Ismerd meg Erdély legszebb helyeit

10 film amit kötelező megnézni, ha Erdélyben élsz, vagy oda indulsz!

Erdélybe és persze a Partiumba, a Bánátba az Anyaországból legtöbben az ott élő majdnem egymillió …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük