Úzvölgye, Csinód

 

A tanyák egymástól több száz méternyire állnak Csinódon
A tanyák egymástól több száz méternyire állnak Csinódon

Neve valószínűleg az itt élt ősi úz népcsoport nevéből való. Az Abaksa havasa északkeleti végénél régi várhely nyomai látszanak. Az Uz völgye az első és második világháborúban is heves harcok színtere volt. Temetőjében 1917-ben a munkácsi gyalogezred által emelt kápolna áll, II. világháborús emlékművét 1994-ben állították. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. Határában van a Kistölgyesi- vagy Kőkert-szoros az egykori határvám maradványaival.

Igazi havasi tanyákat lehet látni a völgyekben
Igazi havasi tanyákat lehet látni a völgyekben

A Csíki-havasok elszór csángó településeinek egyike egyike. A 123-as számú megyei út mentén fekszik. A falu meglehetősen elszigetelt, megközelítése csak egy földúton volt  lehetséges, de mára már szinte teljesen befejeztek egy műutat, ami a Csíki-medence felé tart.

Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:  
Erdély applikáció

 

 

 

Csinód sok esetben egymástól 150-200 m-re épült házai a sebes folyású Úz folyó és a belé siető patakok völgyeiben húzódnak meg. Népesebb patakvölgyei a következők: Őrház-patak, Katirésze-patak és Aklosbérc-patak. Ide tartozik a falumagtól délkeletre fekvő Lesőd is.

Az Egerszék- és a Csinód-patakok völgyeiben meghúzódó szomszédos település Alsóegerszékre és a Farkasok által lakott Felsőegerszékre tagolódik. A római katolikus vallású lakosság száma meghaladja a háromszázat.

Úzvölgye, Csinód ősszel is meseszép
Úzvölgye, Csinód ősszel is meseszép

Ezeknek a bánkfalvi és csíkszentgyörgyi területeken fekvő havasi telepeknek a neve a múlt századi helységnévtárakból hiányzik, ugyanis akkor még nem léteztek. Az első, állattartással foglalkozó telepesek – Tankó Péter (Gábor), Farkas János, Tankó György (Vajda) és Tankó István (Vajda) – Gyimesközéplokról az 1800-as évek végén az egerszéki részre érkeztek. Lesőd első lakosa az 1907-ben megtelepedett gyimesfelsőloki id. Fodor György volt, akit halála után a saját kertjében temettek el.

Nagyobb hullámokban az I. világháború után érkeztek a túlnépesedett gyimesi patakokból érkező családok. Most a legelterjedtebb családnevek a Tankó, a Fodor, a Póra és a Rusz.

A csinódi házak többsége fából készült, de a habtégla is kezd eltejedni, ami szigetelés nélkül semmit sem ér.
A csinódi házak többsége fából készült, de a habtégla is kezd eltejedni, ami szigetelés nélkül semmit sem ér.

Az 1956-os népszámlálás óta erre a szórványvidékre vonatkozó adatok összevontan az Egerszék címszó alatt találhatók, pedig Csinód a központi és a népesebb település. A népesség száma 1966-ban volt a legtöbb (415 fő), azóta azonban folyamatosan apad. Mindkét településnek fából épült templomocskája van. A Kisboldogasszonynak ajánlott egerszéki templom 1957-ben épült, az 1997-ben felszentelt csinódi templomot Szentháromság tiszteletére emelték. A híveket havonta egyszer hívja egybe a harangszó. A csíkszentgyörgyi plébános egyik hónapban Egerszéken, a következőben Csinódon tart misét. Itt a havason iskolák és óvodák is működnek. A lakosság fő foglalkozása a szarvasmarhatartás és az erdölés.

Meseszép völgyek nyílnak az Úz völgyéből
Meseszép völgyek nyílnak az Úz völgyéből

 

Csinód az egyik legelzártabb település Hargita megyében
Csinód az egyik legelzártabb település Hargita megyében

Csinódtól nem is olyan messzire van Székelyföld legszebb szállása!

Székelyföld legszebb szállása – Akácos vendégház a Tari hegy tövében

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

 

 

Check Also

Automatikus sebességmérés romániában!

Vége a száguldozásnak Romániában, többszáz sebességmérő kamerát telepítenek az utakra!

Biztosan már ön is szembesült azzal, hogy a Sebes-Körös völgyében haladva, Kolozsvár és Nagyvárad között …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük