Verespatak

Verespatak

Verespatak falu Romániában, Fehér megyében, Topánfalvától 14 km-re délkeletre fekszik. Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható.

Verespatak

2016-ban a verespataki bányászati kultúrtáj felkerült az UNESCO Világörökség javaslati listájára. A legrégebbről származó leletek a 131-167 között írt daciai emlékek tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná váltak. 

Verespatak

A Verespatakon található római bányák a legkomplexebb földalatti aranybánya-együttesnek számítanak, amelyek a korból fennmaradtak. Ugyanakkor a földalatti berendezések, a bányásztérség felszíni látképe, a települések, vallásos helyek és temetők, valamint a térség írásos története egy hihetetlenül gazdag dokumentációs lehetőséget nyújt a római kori, középkori, modernkori és kommunizmus időszakában történt bányászatra nézve.

Verespatak

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

A település azután vált híressé, hogy a Román Roșia Montană Gold Corporation cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82 km² területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna.

Verespatak

Ismerd meg Erdély nevezetességeit:

A ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében román ortodox egyház is ugyanezt tette. 2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország kormánya ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai ciánszennyezésre.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük