Korond

Korond

Korond község a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Hargita megyében találjuk Korondot. Ide mindenkinek egyszer el kel jutnia és válogatni, vásárolni a fazekas termékekből. Gyönyörű kerámiáival a magyarság, a Székelyföld egyik jelképe. A hagyomány szerint a falu első házai a Korondi-hegyen, a Szállás nevű határrészen épültek.1333-ben Kurund néven említi először a pápai tizedjegyzék, amikor a falu papja, Péter, 2 banálist fizetett, de 1334-ben az egyházi adó csak 1 régi banálist tett ki. A középkorban, a mezőgazdaság mellett, több korondi család számára az egykori sófalvi felszíni fejtésű bánya és a só értékesítése nyújtott megélhetési lehetőséget. Azonban, az 1562-es székely felkelést követően a szabad sóhasználati jog megszűnt, és ekkortájt kezdtek a korondiak egyéb szakmák, így a fazekasság felé irányulni.

Korond
Korond

1613-ból rendelkezünk először írásos adattal a korondi fazekasságról, ekkor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolta a korondiakat. A későbbi évtizedekben több fejedelmi rendelkezés is készült az udvarhelyi fazekasok védelmében, de a korondiak ezeket nem tartották be, sőt bővítették a termelésüket, így pld. 1667-ból már kályhacsempe is fennmaradt. 1750-ben gróf Gyulaffy László, erdélyi kancellár, korondi birtokos, biztosítja a korondi fazekasoknak, hogy évente 4 vásárt tarthassanak Korondon, ahol szabadon árusíthatják termékeiket. 1820-ban a fazekasok száma 50 körüli.

Korond
Korond

A 19. század végén elterjed a mázas kerámia. 1893-ban 367 fazekas dolgozott a faluban. Az értékesítés kezdetben a közelebbi vidékeken történt, később átterjedt a Kárpátokon túlra is. A piaci terjeszkedést az Ausztria-Magyarország és Románia között kirobbant vámháború (1881–1891) rövid időre megtorpantotta. Az 1893-ban alapított Székelyudvarhelyi Kő- és agyagipari szakiskolába  korondi fazekasok is beíratták gyerekeiket, de ők maguk is részt vettek rövidebb (általában 8 hónapos) tanfolyamokon, így próbálva fejleszteni mesterségbeli tudásukat. Ugyanebben az évben alakult az első fazekas üzem Korondon, Gáspár Gyula vezetésével. A mázas edények gyártásának elsajátítása nagyobb jövedelmet biztosított, de az idők folyamán, a munkavédelmi előírások elhanyagolása miatt is, a máz alapanyagaként használt ólom-oxid az egészségkárosító hatása miatt fog keményen visszaütni.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Korond
Korond

A faluhoz közeli Árcsó borvízforrás mellett a 19. században épült ki a Korondi-fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek. Orbán Balázs beszámolója szerint a fürdőnek ötszáz férőhelyes panziója volt. A vendégek zöme a parajdi kisvasút (1909-ben napi négy vonatjárat közlekedett a Budapest–Parajd-útvonalon) végállomásáról lovas fogaton jutott el Árcsóra. 1962-ben elkezdődött az üzemekben a fekete kerámia gyártása. 1974-ben megépült az új, korszerű kerámiagyár. Az 1989-es romániai forradalom után a kerámiagyár Vestra néven részvénytársasággá alakult, de a termelés fokozatosan csökkent, a kilencvenes évek közepére le is állt. Kötelező megállóhely székelyföldön Korond és a fazakasok termékeiből is természetesen érdemes válogatni. Egy étteremben pedig érdemes megkóstolni az utánozhatatlan Pacalcsorbát.

Korond

Korond közelében az alábbi célpontokat ajánljuk: 
Parajon a SÓBÁNYA 

Szováta (Medve-tó)
Székelyudvarhely
Zetelaki víztározó
Csorgókő vízesés
Gyilkos-tó
Békás-szoros

Madarasi Hargita

A legszebb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

Check Also

Belefullad Románia a szemétbe!

Az Angyalkút tó körül nem angyalok élnek, hanem igénytelen emberek!

A Környezetvédelmi Világnap ünneplésének szentelt hétvége (5-6 június 2021) a Beli is Lake – Fountains-ban …