Nagyenyed

Nagyenyed, németül: Straßburg am Mieresch, Neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, mivel templomának Szent Egyed a védőszentje. A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1233 és 1335 között építették polgárai. Az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot.

Erődtemplom, Nagyenyed

1704. március 13-án Rabutingyújtotta fel, a város védelmében 30 diák esett el, emlékművük a Kápolna-dombon áll. Erről az időről szól Jókai Mór“A nagyenyedi két fűzfa” c. beszélye (1853). A várost 1849. január 8a és 17-e között az Erdélyi szabadságharcok alatt, Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák-vezette román felkelők elpusztították. A lakosság nem hitte, hogy az addig békés románok bántanák őket.

Erődtemplom, Nagyenyed

Az ortodox karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a mínusz huszonnégy fokos, dermesztő hidegben. A vártemplomban talán, kitarthattak volna, de nem számítottak a veszélyre. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás-rablás.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Nagyenyed

A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították, jóllehet a kamarilla később parancsot adott visszaszolgáltatásukra. A halottak egy részét a vársáncba (a mai óvoda udvara), másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol az emléktábla áll. Római számok jelzik a pogrom puszta dátumát. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem ma is álló szobrok, és szülőhelyük nevébe illesztett, felvett nevük hirdetik “dicső tetteiket”.

Fedezd fel Erdély látnivalóit:

Látnivalók:

Nagyenyedi városerődítések
Bagolyvár (Ókollégium)
Református vártemplom
Pápai-Páriz Ferenc sírja a Kollégium melletti temetőben
Tornakert
Enyedszentkirály: Kemény kastély
Bethlen Gábor szobrok

Nagyenyed térképen

Check Also

Erdély

“Kedves Anyaországi Magyarok!” – egy erdélyi magyar levele

Egy Erdélyben élő magyar férfi levele fut vírusszerűen a Facebookon, amit most közreadok vélemény és …