Algyógyi római fürdő

Algyógyi római fürdő

Érdemes ellátogatni Feredőgyógyra (Algyógyfürdő, románul: Geoagiu-Băi, korábban Feredeu) fürdőhely Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, Dévától 33 kilométerre északkeletre.

Bár kerítés határolja a Római kori romokat, de eddig mi még mindig nyitva találtuk azt és a medence mellé érve belemeríthettük a kezünket a még januárban is kellemesen meleg vízbe.

Algyógyi római fürdő

Az ókori római fürdők a mostani Algyógy fürdő területén épültek egy kör alakú, 90-92 m átmérőjű promontóriumban. Az ókori mozgalmas fürdői életről Aszklépios és Égeeisz szobrainak feltárása ad hiteles képet. Ugyancsak itt fedeztek fel egy Nimfáknak felajánlott templomot is, azonkívül oltárokat, szobrokat, érméket és nemesfémből készült tárgyakat (hét arannyal bevont szavazó táblácskát).

Algyógyi római fürdő

Maga ez a termálvízéről híres fürdő, mely Erdély déli részén fekszik, az Algyógy patak szeli ketté és a városka alatt egy egyedülálló termál vízesést is találunk.

A Feredőgyógyon feltörő vasas-kénes, 29–32 °C-os hévforrásokat először a rómaiak használták, akik Germisara néven fürdőtelepet hoztak létre a helyén. Giovanandrea Gromo feljegyzése szerint a 16. század közepén Izabella királyné újíttatta fel a fürdőt, amit később több erdélyi fejedelem is felkeresett.

Kazinczy Ferenc 1816-os látogatása idején a telep birtokosa br. Bornemisza Lipót volt. 1885-ben kilencszáz fürdővendéget fogadott.

Algyógyi római fürdő

1906-ban építették ki az Algyógyról a fürdőkhöz vezető műutat. 1907-ben hét fürdőmedence és hetven vendégszoba várta a vendégeket. A szocializmus idején modern szállodákat építettek benne, melyek nagy részét a rendszerváltás után felújították.

Egészségügyi kúrák számára természetes tényezők lelhetők fel: alkálikus ásványvizek, melyek kevés ként, szénsavat, magnéziumot tartalmaznak, vastartalmú tőzegiszap, nyugtató környezet.

Rendelje meg Ön is magazinjainkat!

Erdélyi túrák magazin

Algyógyi római fürdő

A „feredő” vendége volt Izabella királyné, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor, Haller Gábor, II. Rákóczi György, I. Apafi Mihály, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter és Kazinczy Ferenc.

A közelben érdemes még ellátogatni Csigmó településére és az egykori római úton végigmenni annak a megmaradt közel 400 méteres északi szakaszán. Az úthoz a követ a ma is működő travertin-kőfejtőben termelték ki.

A legjobb helyeket Erdélyben a térképünkön találod:

Check Also

Ki szereti a cigányokat Romániában?

Ki szereti a cigányokat Erdélyben és Romániában?

Az IRSOP (Román Közvélemény-kutató Intézet) fölmérése szerint Romániában a lakosság 5 százaléka rokonszenvet, 68 százaléka …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük