2017. április 3-án a Cupru Min rézbánya egyik visszapumpáló állomása meghibásodott, és a Sesely-völgyi ülepítőből több mint három órán át maró zagy folyt az Aranyos folyóba. Az Erdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságában levő egykori Szászavinc helyén ma egy több mint százharminc hektáros, több tízmillió tonnás kapacitású, kénsavas zagytározó található.
Most képzeljék el, mi történne, ha az a rozoga gát, amin keresztül folyamatosan szivárog a zagy, átszakadna!
2010-ben az Ajka melletti vörös-iszap katasztrófa során 10 ember elhunyt. A 400×600 m-es, az-az 24 hektáros tározóból 1 millió köbméternyi zagy ömlött ki. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva.
A Verespataki bánya nyitását Nicolae Ceauşescu engedélyezte 1977-ben, annak eleinte a helybeliek is örültek, jól fizetett munkahelyeket remélve. Ám számukra végül falujuk pusztulását eredményezte, a rézbánya megnyitása miatt a Szászavincen élő négyszáz családból háromszáznak el kellett hagynia otthonát, mert házaikat, földjeiket 1986-tól kezdődően bányahordalék árasztotta el, noha akkor még ezernél többen laktak a településen. Az akkori illetékesek úgy oldották meg a keletkezett meddő okozta problémát, hogy azt bevezették abba a völgybe, amelyben a falu is húzódott. A kitermelést vezénylő elvtársak számára ez lehetett a legkézenfekvőbb megoldás. Hogy megérte-e az áldozat? Ha a pusztítást nézzük, bizonyosan nem. Az egykori település helyén most egy mérgező tó, pontosabban zagytározó húzódik. Mementóként csak az ortodox templomtorony látszik, amely egykor dombon díszelgett, magasan a falu fölött, de ma csak a tornya látszik ki. A több mint százharminc hektáros kénsavas zagytározó színe sárga és vörös, nehézfémekkel szennyezett; a savas víz a veresvölgyi rézbányából folyik a völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tóba.
A bányavállalat hosszas döglődés után, újra üzemel. A tározó szintje az elmúlt 10 évben tovább emelkedett, évente átlagosan 1 méterrel. A tó jelenleg körülbelül 130 hektáros és ne feljtsük el, a templom egy dombon állt, aminek most épp csak a teteje látszik! Jelenleg évi 5000 tonna réz kitermelése mellett még 20 évig üzemelhet a bánya. 0,36% koncentrációval számolva ezt azt jelenti, hogy évente körülbelül másfél millió tonna erősen mégező zagy kerül a tározóba.
Becslések szerint, ha a rozoga gát átszakadna, amit évről-évre magasítanak, szélesítgetnek, akkor az Ajkai katasztrófához képes 60-70x több zagy ömlene az Aranyosba, majd a Marosba, a Tiszába!
A sárga és vörös színű, nehézfémekkel szennyezett savas víz a veresvölgyi rézbányából folyik a völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tóba, amelynek savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni.
A természetből nem egyszerű kinyerni azokat az anyagokat, ami a modern ember mindennapjaihoz kell. A réz ott van a telefonokban, az épületekben, az autókban. A 70′ évek végén még nem számítottak a természeti értékek, nem gondoltak a döntéshozók (most sem) arra, hogy mit hagynak majd a jövő generációjára. Meg kell rövidesen tanulnunk a hulladékokat szelektíven gyűjteni és jobban tisztelni a természetet, mert csak egy Földünk van!
A romániai környezetvédelmi minisztérium korábbi becslése szerint mintegy 15 millió euró kellene a katasztrófa sújtotta terület megtisztításához és teljes helyreállításához. Sajnos merő illúzió azt remélni, hogy valaha is rehabilitálni lehetne Szászavinc elpusztított környékét. Kevés az a 15 millió euró 60-70 millió zagyot eltávolítani, maximum betemetnék szokás szerint!
A környezetvédelem Romániában ismeretlen fogalom!
Ceaușescu nem csak bányákat nyitott, hanem még egy Olimpiát is megálmodott!
Fedezze fel a térképen ön is Erdély csodálatos helyeit!
források: 3szék.ro, Wikipédia, Greenpace
