A Bihar-hegység az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-gerinc mintegy 10 km hosszú havasi gerinc. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (1849 m). A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll.
Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat:
Erdély applikáció
Az északi rész, a Felső- vagy Nagy-havas andezit és dácit kőzetekből épült. Középen van a Ponor-Öreg-havas, a triász-jura mészkő karsztplatója. A déli rész az Alsó-havas vagy Nagy-Bihar vonulat, jobbára kristályos pala.
A Bihari-havasokból ágaznak ki a hegycsoport mellékhegyvonulatai. Keleten a Kis-Szamos és az Aranyos völgye között emelkedik az Öreghavas (1826 m), északon pedig a Vigyázó-hegység / Vlegyásza / Kalota-havas (1836 m) és a Gyalui-havasok (1670 m) fekszenek.
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
Főbb pontjai északról dél felé haladva a Zengő (1658 m), Bihar-nyereg (1510 m), Nagy-Bihar (1849 m), Kis-Bihar (1769 m), illetve a Nagy-Bihartól nyugatra is van egy nyúlványa a Zanoga-tó és Zanoga-csúcs felé (1543 m).
A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban átszeli a Havasrekettye – Ponor-ék – Pádis – Boga – Vasaskőfalván átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út (ebből Havasrekettyétől Pádisig 31 km és Pádistól Vasaskőfalváig 22 km a távolság).
Fedezd fel Erdély nevezetességeit:
