A Bálványos Intézet friss kutatása szerint a világban szétszórtan élő erdélyi magyarok többsége jobb körülmények között él, mint Romániában élt, és csak mintegy negyedrészük nem zárja ki, hogy a közeljövőben hazaköltözik.
A júniusban elindított Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 című kutatás online kérdőívét közel 1800-an töltötték ki, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban, de akadtak új zélandi, dél-amerikai és afrikai válaszadók is. A Bálványos Intézet hangsúlyozta, hogy a kutatás adatai nem tekinthetők reprezentatívnak, de mégis lehetőséget adnak megfigyelni az erdélyi magyarok migrációs mintázatának egyes jellemzőit. Az Eurostat összesítései szerint Szerbiából legnagyobb a külföldön munkát vállalók aránya. A második helyen Románia áll, ahonnan a lakosság 16 százaléka távozott hosszabb-rövidebb időre. Bulgáriában 15 százalékos a migrációs veszteség. Jellemzően magyarországon a kivándorlási adatokat is elferdítik, akik a befogadó országok közzétett hivatalos adatait sem ismerik el. 2021 februárjáig 132 ezer magyar állampolgár kért letelepedési engedélyt az egyesült királyságban! Az összesítésben természetesen nem szerelep az a több tízezer magyar, aki már megkapta az állampolgárságot!
Az országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 911 240, illetve 836 980 letelepedési kérelemmel. Tehát ha arányaiban nézzük ez körülbelül 45-50 ezer romániai magyar jelent CSAK az Egyesült királyságban. A romániai kivándorók szintén hasonló létszámban képviselik magukat német, francia, olasz és spanyolországban, valamint az USA-ban.
Fedezd fel Erdély csodálatos és ismeretlen helyeit a filmben!
A lakosság nagymértékű csökkenését egyértelműen bizonyítják a 2002-es és 2011-es népszámlálási adatok, amelyeknek összehasonlítása után körülbelül 1,6 milliós nagyságrendű csökkenésről beszélhetünk. A kivándorlók pontos számát nagyon nehéz konkrétan meghatározni a személyek szabad áramlásnak elve miatt.
A kutatás szerint a Székelyföldről elvándorlók számára Dánia, Svájc, Németország a legnépszerűbb migrációs célpontok, Közép-Erdélyből leginkább az Egyesült Államokba, Hollandiába, Svédországba, a Partiumból Izraelbe, a szórványmegyékből pedig Kanadába vándorolnak az erdélyi magyarok.Fontos megemlíteni azt, hogy csak a romániai rendszerváltás után 1990 és 1991-ben is 200-200 ezer fővel csökkent Erdély népessége, ami 95%-ban emigráció volt. A romániai magyarok lékekszáma a rendszerváltás utáni 30 éveben félmillió fővel csökkent, amit a asszimiláció okozott kisebb mértékben, míg a kivándorlás adta a nagyobb hányadot. Becslések szerint az Erdélyi magyarok 20%-a válaszott más országot, amiből kevesebb mint a fele telepedett le az anyaországban.
A válaszadók túlnyomó többsége (91 százalék) úgy ítélte meg, hogy jobban él jelenleg, mint Romániában élt, 72 százalékuk sokkal jobbnak ítélte jelenlegi életkörülményeit, mint születési országában. A megkérdezettek átlagosan 1,9 alkalommal jártak Romániában az elmúlt évben és 2,7 alkalommal Magyarországon.
Az újabb célországokban tartózkodók (Dánia, Egyesült Királyság) gyakrabban látogatnak Romániába, míg a régebbi célországokban lakók inkább Magyarországot választják. A megkérdezettek leginkább annak az országnak a híreit követik, ahol jelenleg élnek, ezt követik a magyarországi hírek, majd a romániaiak.
A nagyvilágban szétszóródott erdélyi magyarok többsége nem tervezi, hogy a közeljövőben Magyarországra vagy Romániába költözzék, 59 százalékuk a befogadó országban tervezi a jövőt. A megkérdezettek 23 százaléka válaszolta, hogy tervezi a Romániába való visszaköltözést, további 12 százalékuk pedig Magyarországra költözne. A felmérés készítői a megkérdezettek hat százalékát a bizonytalan visszaköltözni vágyók körébe sorolták. Ők Romániába és Magyarországra is költöznének az elkövetkező években.
A visszaköltözési szándékkal kapcsolatos, valamint a két állammal szembeni viszony a kutatók szerint arra enged következtetni, hogy minél hosszabb a kint töltött idő, annál inkább csökken a Romániába való visszaköltözés lehetősége, és valamivel növekszik azok aránya, akik, ha elhagynák jelenlegi lakhelyüket, Magyarországra költöznének.
A kutatás eredményei szerint a világban szétszóródott erdélyi magyarok elsősorban a befogadó országok őshonos polgáraival próbálnak barátkozni, ezt követik az erdélyi és a nem erdélyi magyarok csoportjai, ha pedig bajba jutnak, elsősorban a befogadó országok hatóságaira számítanak, a román és a magyar hatóságoktól nem várnak segítséget.
(Forrás: MTI)
