Kaca Segesvártól 67 km-re délkeletre, Fogarastól 55 km-re északkeletre, a Nagy-Homoród jobb partján fekszik. Írott források és régészeti feltárások hiányában nem lehet tudni, volt-e itt magyar, székely település a szászok érkezése előtt. Valószínűbb, hogy szászok alapították a települést a 13. században. A települést 1299-ben “Villa Felium” néven írják az oklevelek. 1400 körül Kőhalom filiájaként említi okirat (egyházi adószedőlista). 1505 találkozunk először írásban is a maihoz hasonló Kachai elnevezéssel. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lett. 1658-ban török és tatár csapatok égették fel Kacát. Az ezt követő időkben még háromszor pusztította tűzvész a települést (1683, 1706 és 1749).
A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. Szász evangélikus erődített temploma eredetileg román stílusban épült háromhajós bazilikaként. (Az egykori román stílusról ma is tanúskodnak a félköríves ikerablakok a főhajó mindkét oldalán, a déli papi bejáró [a későbbi sekrestyeajtó], és a főhajó román kori pilléreken nyugvó árkádjai.)
Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
A 15. században erődtemplommá alakították át, bástyákkal erősített védőfallal vették körül. Történelme során számtalan átalakítást végeztek rajta. Legnagyobb mértékben 1894-ben kellett újjá építeni, amikor egyik tornya leomlott, és ami komoly pusztítást végzett az épületben. Kerítőfala rossz állapotban van, két hatalmas tornya áll. Külső falának csak egyik tornya maradt meg.
Fedezd fel Erdély nevezetességeit:
