Mit nekünk Itália, Toscana, amikor Székelyföldön található meg Erdély egyik legszebb része a Kászonok. Itt még nem tombol úgy a globalizáció, mint Székelyföld más részein. A Kászonokat a hegyek tetejéről a Répát-hegységről lehet a legjobban megcsodálni.
Magas, 1400 méter feletti hegyek, bővizű patakok, elképesztő állatvilág. A Kászonokat nem csak hatalmas hegyek, hanem elképesztő vadon is körbeöleli. A Kászonokban még minden falunak több csordája is van, amik esténként ha hazavonulnak, minden egyes tehén megtalálja azt a nyitott kaput, amin be kell térnie. Nyájak pettyezik a mindig zöld réteket, hiszen ezt a hatalmas hegyek közé zárt vidéket még nem érte el úgy a klímaváltozás, mint Székelyföld többi részét.
A Kászonok több mint 300km²-en terülnek el és a falvak székely népe öt községben: Kászonújfaluban, Kászonaltízen, Kászonfeltízen, Kászonjakabfalván és Kászonimpéren élnek A kászonszéki székelység népművészete, az udvarok tágassága (különféle rendeltetésű önálló épületekkel) még az egykori állattartással volt kapcsolatos. Periferikus fekvése és elzárt helyzetéből kifolyólag ez a térség őrizte meg legtovább a székely népművészet hagyományos formáit.
Orbán Balázs írása a Kászonokról:
„Gázon harkásznak ivadékai minden időben kitüntették magukat, hősök voltak nem csak a kunok elleni harczokban, hanem később is, mert Zsigmond király moldvai hadjáratakor 1390-ben, a seregében levő kászoniak oly hősileg harczoltak, hogy a király egy nyert győzelem utáni jó kedvében felszólitá, hogy kérjenek jutalmat, kérésük pedig az vala, hogy őket Csíktól különszakasztva, saját maguk közül választandó királybiró és hadnagy alá helyezze, hogy nekik székezési jogot engedjen, minek alapján, mint szabad székelyek ők is szabadságukat élvezhessék, s Csík hatalmaskodása alól felszabadulhassanak. A király kérésüket készséggel teljesité, s őket szabadalomlevél által biztositá önkormányzati joguk élvezetében, de a csíkiak önérzetét és büszkeségét sérté a kászoniaknak ily előjoga, miért szabadalomlevelüktől akként foszták meg, hogy tizenkét előkelő kászoni lakost elfogván, elbocsátásukat csak azon feltétel alatt igérték, ha Zsigmond királytól nyert szabadalom levelüket előmutatják, mit ha nem tesznek, az elfogottaknak fejét veszik. A kászoniak előmutatták a kivánt védlevelet, a foglyokat ugyan elbocsáták ekkor, de a védlevelet visszatartották.”
A Csíki-hegyek , Répát-hegység és a Nemere-hegység között fekvő 3 helység Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, melyet együtt Nagykászon-nak neveztek, valamint a Kászonjakabfalva és Kászonújfalu Zsigmond uralkodása idején vált el Csíkszéktől, melynek fiúszéke. Kiváltságait 1462-ben Hunyadi Mátyás király erősítette meg. Kászonszék élén hadnagy (belliductus) és bíró (iudex) állt.
Székelyföld legszebb szállását a Kászonokban találhatjuk meg!
Székelyföld legszebb szállása – Akácos vendégház a Tari hegy tövében
Kászonszéket II. József 1784-ben csatolta Háromszék megyéhez. Az 1850-es években a Bach-önkényuralom megszüntette önállóságát, majd 1849-1854 között az erdélyi 6 kerület megléte idején ideiglenesen a marosvásárhelyi kerületbe, 1854-1860 között pedig (a 10 kerületre osztás idején) az udvarhelyi kerületbe sorolták. 1860-1876 körül, a Bach-korszak bukása után a vármegyerendezésig ismét önálló lett, majd Csík vármegyébe osztották, melynek kászonalcsíki járása lett.
Kászonszék népessége az 1786-os adatok szerint 901 fő volt 119 házban. Az 1850-es adatok szerint 6783 lakosa volt 1341 házban, 1869-ben 6878 lakos, 1728 házban. 1880-ban 7329 lakosa volt, melynek 86,35%-a volt római katolikus.
Kászonszéket a17. század elejének összeírása szerint 152 szabad székely katonacsalád és egyetlen birtokos primor család lakta, az udvarház köré telepített 12 jobbágycsaláddal. Az 1719-es összeíráskor a 4 falunak 1766 lakosa volt. A lakosság nagy része a közbirtoknak számító havasi legelőkön és kaszálókon ősi foglalkozásként barmot, juhot és lovat tenyésztett. Állatfeleslegét a csíki és háromszéki vásárokon értékesítette, emellett a közös fenyőerdőiből épületanyagot, tölgy- és bükkerdőiből tüzelőt és eszközfát termelt. A Kászoni-medence 5 faluja (Impér, Altíz, Feltíz, Jakabfalva, Újfalu) évszázadokon át valódi népgyűléseket tartott az altízi piacon, melyek az egykori búcsúkból alakultak ki.
A 19. század vége felé még rendszeresek voltak a kászonszéki vásárokon a kézdivásárhelyi iparosok, a szépvízi cipészek, a madarasi, dánfalvi és korondi fazekasok, a brassói posztósok, a kozmási szűcsök, a haralyi faedényesek, a háromszéki lencsések és a berecki szekeresek.
A térképen Erdély legszebb helyeit találhatod meg!
