Aktuális

A Nyerges-tető vagy Nyergestető (románul: Piatra Niergeș) egy 878 méter magas hágó Hargita megyében, Romániában, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. 1849. június 18–19-én az orosz–osztrák csapatoknak sikerült áttörniük a Székelyföld védvonalát jelentő kárpáti szorosokat, és megrohanták a Székelyföldet.  Bem tábornok, erdélyi főparancsnok 1849 júliusában érkezett …

Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás …

A Retyezát-hegység északi lábánál, a Hátszegi-medence déli peremén fekvő Malomvíz (románul Râu de Mori) községtől 2,5 km távolságban található egy sziklás hegy ormán 726 méter tengerszint feletti magasságon. Jules Verne-t ez a vár ihlette meg a Várkastély a Kárpátokban című regényének megírásakor. A Kende, majd Kendeffy nevű hátszegi főúri család a maga védelmére építette a várat. A 14. század második felében már …

„…déli és keleti Kárpátaink e legszebb sziklahavasa, melynek 6150 lábig felmagasuló jegeczkristályszerű sziklaszálai, valójában tüneményszerűen szépek és megragadók, ugy hogy a legmerészebb várakozást is messze túlszárnyalják; óriási csompói most mint roppant orgonasípok, majd mint özönelőtti állatok ijedelmes kövületei merednek ég felé, oly roppant változékonyságban, hogy a szem káprázik megpillantásuknál, s …

Rendelje meg Ön is magazinjainkat! A Király-hágó a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. Földrajzi helyzete miatt mindig fontos kereskedelmi útvonal volt, mert a két országrész között itt szállították az árukat, és például Erdély sóbányáiból a kitermelt nyersanyagot Magyarországra és más vidékekre. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa. A környéket számos turista keresi fel, …

A Háromkirályok vízesést a Bihar-hegységben, Pádis magas hegyei és a Boga települése között találjuk, jól eldugva a nagyközönség elől, hiszen nem túl kiépített turistaút vezet oda.  A vízesésesekhez (Gáspár, Menyhárt és Boldizsár) kétféleképpen is eljuthatunk. A Háromkirályok vízesés a Bulbuci völgyön található, amely a Boga patak baloldali mellékvize. A szűk …

Prázsmár (románul Prejmer) falu Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban. Brassótól 17 km-re északkeletre fekszik. A helységről már 1213-ben említést tesznek az írások, a teuton lovagrend tagjai alapították. Miután 1225-ben elűzték a lovagrend tagjait a Barcaságból, a helység a kerci (Kerz) ciszterci szerzetesrend fennhatósága alá került. Prázsmár már a korai időkben megkapta a vásárok szervezésének jogát, …

Szaplonca (románul: Săpânța) község Romániában, Máramaros megyében.  Máramarosszigettől 21 km-re északnyugatra, a Tisza bal partján fekszik. A szaploncai sírkert sajátos arculatának története 1935-ben kezdődött, ekkor kerültek az első fából faragott, olajfestékkel díszített és a népköltészet vicces írásaival ellátott keresztek a hantokra. A tölgyfa keresztekre Stan Ioan Pătraş mester vésővel farag élet- vagy arcképet, majd az ún. élénk szaploncai kékkel festi meg. Sajátos hangulata igazán …

A Tisza-parti város egykor Máramaros vármegye székhelye, Magyarország faiparának és sóiparának központja volt. Nagybányától 53 km-re északkeletre fekszik. Közúti határátkelő hely Ukrajna felé. A település a 13. század végén alakult ki, először 1308-ban említik. A 14. század közepére jelentős vásároshely és Máramaros megye egyetlen túlnyomóan iparosok és kereskedők lakta városa lett. A lakosság jellegzetes csoportját alkották még …

A Szebeni-havasok (románul: Munții Cindrel) egy hegycsoport Romániában, a Déli-Kárpátokban, a Páring-hegység csoportjának északkeleti részén. Déli határán a Lotru-hegység, nyugati határán a Sebes-hegység található. A hegységtől északkeletre van Nagyszeben. A Szebeni-havasok 900 km² területtel rendelkezik, legmagasabb pontja a Csindrel (2244 m). Az Erdélyi-medence 200-400 méteres magasságából hirtelen emelkedik 900 méterig, majd lassan 2200 méter fölé. Nincs egyértelmű főgerinc. A legmagasabb gerinc a hegység …