A mocsári gólyahír (Caltha palustris) a boglárkafélék családjába sorolt gólyahír nemzetségének egyetlen, Magyarországon is honos faja. Nem védett. A mocsári gólyahírt szinte mindenki ismeri, gyakori tavasz végi virág. Hazánkban két alfaja ismert, egyik az alföldi, másik a hegyvidéki tocsogók, patakpartok, nedves rétek virága. Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Április vége és május közepe között tömeges megjelenésével festi aranysárgára a láp-és …

A Havasgáldi-szorost a Torockói-hegység-ben, a Gáld völgyének középső szakaszán található. A Fehér megyében, Tövistől városkájától délre fekvő Alsógáld felől lehet megközelíteni, ahonnan egy elég hosszú szakaszon jóminőségű aszfalt út vezet, majd átvált köves útra, ami esős időben nem könnyen járható. A hegyek között kanyargó gyorsfolyású patak viszont elragadó tájon fut végig. Egyes …

Szászalmád (románul Alma Vii, németül: Almen) falu Romániában Szeben megyében. Medgyes-től 18 km-re délkeletre fekszik, Muzsnához tartozik, melytől 8 km-re délkeletre van. 1910-ben 581, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni Békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásához tartozott. 1356-ban említik először az oklevelek Almasium néven. 1417-ben villa Alma, 1453-ban Alma a neve. A falu okleveles jelentkezését 1289-re teszik. A falu feletti …

A Lápos-hegység (románul: Munții Lăpușului) a Vihorlát-Gutin-hegyvidék egyik legkeletibb tagja, több oldalággal. Romániában, Máramaros megyében fekszik, Kapnikbányától keletre. Északon húzódik félkör alakban a Roti 1220 méter magas csúcsa, innen a Magura érintésével az 1336 méter magasságú Priszlopig keleti, majd az 1150 m magas Selca-csúcsig a gerinc kissé északkelet felé hajlik, és a Cibesig kevés kanyarulattal délkeleti irányú a következő csúcsokkal: Varaticuluj (1353 …

A Háromszéki-havasok (románul: Munții Vrancei) a Kárpátkanyar legészakibb része, Kovászna megye, Vrancea megye és Buzau megye határán. Az Ojtozi-hágótól (866 m) a Bodzafordulói-hegyekig és a Kis-Bászka völgyéig terjed. Határos hegységei még a Nemere-hegység északon, a Bodzai-havasok délen. Legmagasabb pontja a Gór-havas (1783 m, románul: Vârful Goru). A Háromszéki-havasok része a Bereckei-havasok, a Musátó, a Szép-Zbojna, a Fekete-Zbojna, valamint a Furu és a Koza hegycsoportja. …

A Csíki-havasok (románul: Munții Ciucului) a Keleti-Kárpátok külső ívének közép-déli részében található. Hosszúsága légvonalban 60 km, szélessége 44 km, felülete igen tagolt. Mély és hosszú, nagyjából párhuzamos patakvölgyek osztják kelet-nyugati irányú, kisebb hegyvonulatokra. Hegygerinceit sok vízválasztó nyereg, hágó töri meg, amelyeken fontos összekötő utak haladnak át Erdély és Moldova között (Lóvész, Gyimesi-hágó, …

Nagybánya (románul: Baia Mare, régi elnevezése: Asszonypataka (1329)) Máramaros megye székhelye. A város az ország északnyugati részén, a Nagybányai-medencében, az 1307 m magas Rozsály-hegy déli lábánál, a Zazar folyó partján fekszik. Északról a Gutin-hegység (és az annak részét képező Rozsály-tömb, románul Igniş) határolja. Közigazgatási területe 234,71 km², a városhatáron belüli, szűken vett terület pedig 33,75 km². A szomszédos községek délen Lénárdfalva és Tőkésbánya, …

A Csomád-hegység (románul: Ciomatu) a Keleti-Kárpátokban, amely a Hargita Olton átnyúló része. Kovászna-megye és Hargita-megye határán található. Határai nyugaton az Olt völgye, északon a Csíki-medence, keleten a Torjai-hegység, délen a Bodoki-hegység és a Zsombor-patak völgye. A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tó-val és a Mohos-tőzegláp-pal. A hegyet 30.000 évvel …

A Görgényi-havasok (románul: Munții Gurghiu) 1690 km2-en elterülő hegység a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye és Maros megye határán. Határai északon a Maros völgye, keleten a Gyergyói-medence, délen a Hargita-hegység, délnyugaton a Sóvidéki-dombság. Az Északi-Görgény központi része a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei a Fancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A központi részből …